Egy friss jelentés szerint a Dániában élő migránsok közül a szírek körében a legalacsonyabb a dolgozók aránya. Bár integrációs, oktatási programok is segítenék őket a fejlődésben és a munkaerőpiacra való bekerülésben, a statisztikák szerint ezek nem sikeresek. A helyzet hasonló a bevándorlás által sújtott más országokban, így Svédországban és Németországban is.Csak úgy, mint több másik európai országot, Dániát is ellepték 2015-ben a migránsok, főleg szíriaiak. A Den Korte Avis szerint azt mondták akkoriban az embereknek, hogy ez nem probléma, a bevándorlók képzettek, így hamar be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, illetve a munkakeresés sem lesz probléma.
Ennek azonban jelentősen ellentmondanak a legfrissebb statisztikák. A napokban jelent meg a dán integrációért felelős központ jelentése, amiből az derült ki, hogy a szíriai migránsok között nagyon magas a munkanélküliség Dániában. A szír nők mindössze 17 százaléka dolgozik államilag nem támogatott munkakörben, és az ő körükben nagyobb is a munkanélküliség, mint a más országokból, például Afganisztánból vagy Eritreából származó migránsok esetében. Az eritreai migránsok körében például 36 százalék a dolgozók aránya a nőknél.
A szír férfiaknál már valamivel jobb a dolgozók aránya, azonban a többi nemzetiséghez képest még mindig alacsonyabb. Nekik az 54 százalékuk dolgozik, de az eritreai férfiakhoz képest el vannak maradva, mert ott 74 százalék a dolgozók aránya a 2020. januári adatok szerint.
A helyzet javítására számos próbálkozás történt dán részről, hívja fel rá a figyelmet a Den Korte Avis. Az adófizetők pénzén integrációs, oktatási programokat indítottak a migránsoknak, hogy azok segítségével bekerüljenek a munkaerőpiacra. Az eredmény azonban nem lett kielégítő, a bevándorlók nagy része nem dolgozik, helyette támogatásokból él, és ingyen férnek hozzá az oktatáshoz és az egészségügyhöz is.
Amikor a bevándorlók megérkeznek Dániába, háromlépcsős oktatásban részesülnek a kötelező integrációs program keretében. Itt az első szinten azok vannak, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak. A második szinten olyan személyek vannak, akik már rendelkeznek minimális iskolai háttérrel az otthonukban, a harmadik lépcső pedig azoknak lett kitalálta, akik közepes vagy hosszútávú oktatásban részesültek már.
A Dániában élő szír bevándorlók 38 százaléka az első szinten volt 2016-ban, a második lépcsőn pedig 51 százalékuk vett részt. Ezzel szemben a második szinten kétszer annyi eritreai migráns volt, mint szír.
A fenti adatok azt mutatják a szír bevándorlók sokkal rosszabbul teljesítenek, mint például az eritreai vagy afgán migránsok. 2015-ben egyébként a legtöbb Dániába érkező migráns szír származású volt, ők összesen 8600-an voltak.
A munkaerőpiaci helyzet hasonló a bevándorlás által erősen érintett Svédországban is. Oda szintén a 2015-ös migrációs hullám során érkezett több tízezer bevándorló, akiknek azonban közel 90 százaléka nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon a 2019. őszi adatok szerint, a többségük önkormányzati segélyekből él.
Németországban is ilyen gondokkal küzdenek, a szövetségi munkaügyi ügynökség szerint ugyanis az országban élő migránsoknak csupán a 17 százaléka dolgozik. A jelentések szerint ráadásul a bevándorlók 75 százaléka valószínűleg nem fog munkába állni az elkövetkezendő években.Forrás: V4NA Oktatási programokat indítottak a dánok a migránsoknak, de ők mégsem akarnak dolgozni
Az adófizetők pénzén integrációs, oktatási programokat indítottak a migránsoknak, hogy azok segítségével bekerüljenek a munkaerőpiacra. Az eredmény azonban nem lett kielégítő, a bevándorlók nagy része nem dolgozik, helyette támogatásokból él, és ingyen férnek hozzá az egészségügyhöz is.Egy friss jelentés szerint a Dániában élő migránsok közül a szírek körében a legalacsonyabb a dolgozók aránya. Bár integrációs, oktatási programok is segítenék őket a fejlődésben és a munkaerőpiacra való bekerülésben, a statisztikák szerint ezek nem sikeresek. A helyzet hasonló a bevándorlás által sújtott más országokban, így Svédországban és Németországban is.Csak úgy, mint több másik európai országot, Dániát is ellepték 2015-ben a migránsok, főleg szíriaiak. A Den Korte Avis szerint azt mondták akkoriban az embereknek, hogy ez nem probléma, a bevándorlók képzettek, így hamar be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, illetve a munkakeresés sem lesz probléma.
Ennek azonban jelentősen ellentmondanak a legfrissebb statisztikák. A napokban jelent meg a dán integrációért felelős központ jelentése, amiből az derült ki, hogy a szíriai migránsok között nagyon magas a munkanélküliség Dániában. A szír nők mindössze 17 százaléka dolgozik államilag nem támogatott munkakörben, és az ő körükben nagyobb is a munkanélküliség, mint a más országokból, például Afganisztánból vagy Eritreából származó migránsok esetében. Az eritreai migránsok körében például 36 százalék a dolgozók aránya a nőknél.
A szír férfiaknál már valamivel jobb a dolgozók aránya, azonban a többi nemzetiséghez képest még mindig alacsonyabb. Nekik az 54 százalékuk dolgozik, de az eritreai férfiakhoz képest el vannak maradva, mert ott 74 százalék a dolgozók aránya a 2020. januári adatok szerint.
A helyzet javítására számos próbálkozás történt dán részről, hívja fel rá a figyelmet a Den Korte Avis. Az adófizetők pénzén integrációs, oktatási programokat indítottak a migránsoknak, hogy azok segítségével bekerüljenek a munkaerőpiacra. Az eredmény azonban nem lett kielégítő, a bevándorlók nagy része nem dolgozik, helyette támogatásokból él, és ingyen férnek hozzá az oktatáshoz és az egészségügyhöz is.
Amikor a bevándorlók megérkeznek Dániába, háromlépcsős oktatásban részesülnek a kötelező integrációs program keretében. Itt az első szinten azok vannak, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak. A második szinten olyan személyek vannak, akik már rendelkeznek minimális iskolai háttérrel az otthonukban, a harmadik lépcső pedig azoknak lett kitalálta, akik közepes vagy hosszútávú oktatásban részesültek már.
A Dániában élő szír bevándorlók 38 százaléka az első szinten volt 2016-ban, a második lépcsőn pedig 51 százalékuk vett részt. Ezzel szemben a második szinten kétszer annyi eritreai migráns volt, mint szír.
A fenti adatok azt mutatják a szír bevándorlók sokkal rosszabbul teljesítenek, mint például az eritreai vagy afgán migránsok. 2015-ben egyébként a legtöbb Dániába érkező migráns szír származású volt, ők összesen 8600-an voltak.
A munkaerőpiaci helyzet hasonló a bevándorlás által erősen érintett Svédországban is. Oda szintén a 2015-ös migrációs hullám során érkezett több tízezer bevándorló, akiknek azonban közel 90 százaléka nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon a 2019. őszi adatok szerint, a többségük önkormányzati segélyekből él.
Németországban is ilyen gondokkal küzdenek, a szövetségi munkaügyi ügynökség szerint ugyanis az országban élő migránsoknak csupán a 17 százaléka dolgozik. A jelentések szerint ráadásul a bevándorlók 75 százaléka valószínűleg nem fog munkába állni az elkövetkezendő években.Forrás: V4NA
Egy friss jelentés szerint a Dániában élő migránsok közül a szírek körében a legalacsonyabb a dolgozók aránya. Bár integrációs, oktatási programok is segítenék őket a fejlődésben és a munkaerőpiacra való bekerülésben, a statisztikák szerint ezek nem sikeresek. A helyzet hasonló a bevándorlás által sújtott más országokban, így Svédországban és Németországban is.Csak úgy, mint több másik európai országot, Dániát is ellepték 2015-ben a migránsok, főleg szíriaiak. A Den Korte Avis szerint azt mondták akkoriban az embereknek, hogy ez nem probléma, a bevándorlók képzettek, így hamar be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, illetve a munkakeresés sem lesz probléma.
Ennek azonban jelentősen ellentmondanak a legfrissebb statisztikák. A napokban jelent meg a dán integrációért felelős központ jelentése, amiből az derült ki, hogy a szíriai migránsok között nagyon magas a munkanélküliség Dániában. A szír nők mindössze 17 százaléka dolgozik államilag nem támogatott munkakörben, és az ő körükben nagyobb is a munkanélküliség, mint a más országokból, például Afganisztánból vagy Eritreából származó migránsok esetében. Az eritreai migránsok körében például 36 százalék a dolgozók aránya a nőknél.
A szír férfiaknál már valamivel jobb a dolgozók aránya, azonban a többi nemzetiséghez képest még mindig alacsonyabb. Nekik az 54 százalékuk dolgozik, de az eritreai férfiakhoz képest el vannak maradva, mert ott 74 százalék a dolgozók aránya a 2020. januári adatok szerint.
A helyzet javítására számos próbálkozás történt dán részről, hívja fel rá a figyelmet a Den Korte Avis. Az adófizetők pénzén integrációs, oktatási programokat indítottak a migránsoknak, hogy azok segítségével bekerüljenek a munkaerőpiacra. Az eredmény azonban nem lett kielégítő, a bevándorlók nagy része nem dolgozik, helyette támogatásokból él, és ingyen férnek hozzá az oktatáshoz és az egészségügyhöz is.
Amikor a bevándorlók megérkeznek Dániába, háromlépcsős oktatásban részesülnek a kötelező integrációs program keretében. Itt az első szinten azok vannak, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak. A második szinten olyan személyek vannak, akik már rendelkeznek minimális iskolai háttérrel az otthonukban, a harmadik lépcső pedig azoknak lett kitalálta, akik közepes vagy hosszútávú oktatásban részesültek már.
A Dániában élő szír bevándorlók 38 százaléka az első szinten volt 2016-ban, a második lépcsőn pedig 51 százalékuk vett részt. Ezzel szemben a második szinten kétszer annyi eritreai migráns volt, mint szír.
A fenti adatok azt mutatják a szír bevándorlók sokkal rosszabbul teljesítenek, mint például az eritreai vagy afgán migránsok. 2015-ben egyébként a legtöbb Dániába érkező migráns szír származású volt, ők összesen 8600-an voltak.
A munkaerőpiaci helyzet hasonló a bevándorlás által erősen érintett Svédországban is. Oda szintén a 2015-ös migrációs hullám során érkezett több tízezer bevándorló, akiknek azonban közel 90 százaléka nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon a 2019. őszi adatok szerint, a többségük önkormányzati segélyekből él.
Németországban is ilyen gondokkal küzdenek, a szövetségi munkaügyi ügynökség szerint ugyanis az országban élő migránsoknak csupán a 17 százaléka dolgozik. A jelentések szerint ráadásul a bevándorlók 75 százaléka valószínűleg nem fog munkába állni az elkövetkezendő években.Forrás: V4NA 
