A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – tudósít a karpat.in.ua híroldal Olekszandr Havros publicista az ukrán Szabadság Rádió évértékelőjéről.
A magyarellenes véleményeiről hírhedt szerző szerint idén Kárpátalja nyugalmát ismét „külföldről inspirált zavarkeltés” bolygatta meg, aminek köszönhetően az idei év ismét keresztbe húzta Budapest számításait, hogy rendezheti kapcsolatait az új ukrán vezetéssel az utóbbi által tett engedmények révén. A szerző szerint ugyanis a magyarok maguk provokálják a feszültséget, ahogy ezt vezető az ország állami tisztségviselői tették, amikor a helyhatósági választásokon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Beregszász polgármesterjelöltje mellett kampányoltak.Havros hozzátette, hogy Kijev a „provokatív cselekményekre” megfelelő választ adott két vezető magyar állami tisztségviselő Ukrajnából történt kitiltásával.
A publicista szerint Magyarország továbbra is örökbirtokaként tekint Kárpátaljára, ami az utóbbi időben példátlanul felerősödött a különféle civil szervezetek és alapítványok finanszírozásával. „Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával” – fogalmazott a cikkíró.
A szerző megállapította, hogy Magyarország elégedett volt a KMKSZ-es kedvenceinek a helyhatósági választásokon elért jó eredményeit,ám örömmel konstatálta, hogy a nyolc magyar képviselő egyikét sem vették be a koalícióba, de még hatalmi tisztségeket sem kaptak,
amire hagyományosan számítottak. Ezen felül még az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is elkezdett érdeklődni a Budapestről finanszírozott magyar szervezetek, sőt Brenzovics László KMKSZ-elnök tevékenysége iránt – örömködött Havros.
A szerző végül megállapította, hogy: „Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a lehetséges provokációk terét”, hogy ne fordulhasson elő a szürteihez hasonló esemény, amikor a helyi önkormányzat képviselői elénekelték a magyar himnuszt. Mivel az ehhez hasonló konfliktushelyzetek többnyire a magyar zászló állami intézmények épületeire történő kitűzése miatt fordultak elő, ezért már régen törvényileg kellett volna szabályozni ezt a problémát, világosan rögzítve, milyen esetekben engedélyezett más államok jelképeinek használata ukrán állami intézményekben – hozzátéve, hogy büntetést lenne szükséges megállapítani ezen jogszabályok megsértése esetén.
Forrás: Mandiner 
