„Gulácsi Péter, az RB Leipzig kapusa valószínűleg némi vezetői nyomás hatására kiállt a szivárványcsaládok mellett, no meg Magyarország alaptörvénye ellen, amit a jobbára a hagyományos értékeket tisztelő, jobbos szurkolók és konzervatív emberek nem vettek jó néven. A haladók és az egyre radikálisabban harcoló LMBTQI-közösség kegyeit kereső celebek, színészek, »kőfaragók és balett-táncosok« viszont nagyon is. Mindkét fél beleállt a komment- és üzengetésháborúba, ami remek dolog, miért is ne lehetne vitatkozni.
Hrutka János is, aki manapság már harcos liberálissá, főállású jóemberré vedlett – pardon –, változott, ebbéli minőségében pedig minden alkalmat megragad arra, hogy új barátainak udvaroljon.
Most is így tett, harcos posztban állt ki Gulácsi és a szivárványcsaládok mellett, ami a szokásos ügymenetnek megfelelően rengeteg lájkot, gratuláló üzenetet és buksisimiző cikkek tucatjait eredményezte a betiltott liberális sajtóban. A kilencven százalékban libernyák celebek is Hrutka-fanok lettek, egyúttal egy emberként kezdtek valami egészen zavarba ejtő módon, általánosítva focistákat szidni, homályos és kevésbé homályos fejtegetésekbe bocsátkozva azzal kapcsolatban, hogy lám mégiscsak léteznek értelmes labdarúgók.
A focista-shaming hullámait örömmel meglovagoló Hrutka pedig élvezte a figyelmet, és úgy fürdőzött a libsik szeretetében, mint az egykori náci jobbikosok, akiket most Gyurcsány, meg a Telex dicsérget.
Szép is a Stockholm-szindróma.”
