Az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntése nyomán módosították a felsőoktatási törvény külföldi képzésekre vonatkozó részét.
A Semjén Zsolt által benyújtott indítvány előadója Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, lényege pedig az, „hogy korrigálja a törvényben az EU által kifogásolt elemeket”. A mostani döntés előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 őszi ítéletében jogharmonizációra szólította fel a kormányt azon 2017 április rendelkezés miatt, melyre hivatkozva a CEU végül felhagyott nemzetközi dipolmát nyújtó képzéseinek kibocsátását budapesti campusán, ahol a magyar állam által akkreditált képzéseit folytatja a mai napig.
„A most benyújtott módosítójavaslatban az áll, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű. Ilyenkor
a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak,
az oktató és kutató munkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni” – írta meg cikkében a Telex.
Palkovics László szerint ez „vélhetően minden további próbát kiáll majd, hiszen a régóta érvényben levő bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál”.
A Telex megkereste a CEU illetékeseit, hogy szándékukban áll-e ennek fényében újraindítani korábbi budapesti képzéseiket, de a megkeresésre nem érkezett válasz.
Forrás: Mandiner
