2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Belarusz vadászgép kényszerítette leszállásra a Ryanair gépét

Leszállásra kényszerítette az Athénból Vilniusba tartó repülőjáratot Belarusz – mint később kiderült, a repülőn tartózkodó ellenzéki újságíró miatt. A Nexta telegram csatorna korábbi főszerkesztője, Roman Protaszevics letartóztatása után a gép továbbrepült, az újságíróra akár halálbüntetés várhat kormányellenes tevékenysége miatt. Az Európai Unió vezetői újabb szankciókról beszélnek, bár valójában a korábbi intézkedéseknek sem volt hatásuk: Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető az elmúlt hónapokban meg tudta szilárdítani a hatalmát, és leszámolt az elégedetlenekkel. A napokban végleg elnémították a legnagyobb, több mint hárommillió ember által olvasott, még független belarusz hírportált, a TUT.BY-t, a rendőrség pedig engedélyt kapott éles lőfegyver és más harci eszközök bevetésére a tüntetők ellen.

Az FR4978 járatszámú Ryanair-gép szokásos menetrend szerinti útján tartott Athénből a litván Vilnius felé. Amikor a gép Belarusz légtere felett szállt, a pilótákat értesítették a minszki hatóságok: információt kaptak arról, hogy a repülőn robbanószerkezet lehet. Az utasszállító ekkor már majdnem a litván határnál járt, közelebb Vilniushoz, mint a belarusz fővároshoz. A minszki diszpécserek azonban erősködtek: kivizsgálás céljából a járatnak le kell szállnia Minszkben. Ezt nyomatékosítandó a járathoz küldtek egy Mig–29 vadászgépet, amely végül a belarusz fővárosig kísérte a Ryanair gépét. Az azóta publikált felvételek tanúsága szerint a vadászgép levegő-levegő rakétákkal volt felszerelve. A pokolgépről szóló hír utólag hamisnak bizonyult.

Azonban közben kiderült, hogy ki utazott a gépen: Roman Protaszevics, a legnagyobb belarusz Telegram-csatorna, a közel hárommillió aktív követővel rendelkező Nexta egyik alapítója és korábbi főszerkesztője. A Litvániába kényszerült Nexta volt a tavaly augusztusban kirobbant, hatalom elleni tüntetések legfontosabb médiabázisa: a két alapító, Sztyepan Putilo és Roman Protaszevics itt közvetítették és szervezték az ellenzéki mozgalmat. Habár a Belarusz területén működő ellenzéki csoportok és sajtó nagy részét a hatalom bezáratta, a Vilniusban, Telegramon keresztül működő Nextával nem sokat tudtak tenni.

Tavaly novemberben a két alapítót a belarusz KGB terroristának minősítette, és büntetőeljárást indított ellenük, de Litvánia nem volt hajlandó kiadni az újságírókat, sőt még testőrséget és állított melléjük. Protaszevicset végül most érte utol a belarusz titkosszolgálat.

– Amikor a repülőgép manővert hajtott végre Minszk felé, az egyik srác pánikolni kezdett, és megfogta a fejét. […] Négyesével kivittek minket a repülőről, a kutyák megszagolták a holmijainkat. Azt a fiatalembert félreállították, a holmiját kiszórták a leszállópályára. Amikor megkérdeztük tőle, mi történik, elmondta nekünk, hogy kicsoda, és hogy itt halálbüntetés várhat rá

– mondták el a Delfi.lt litván lapnak az utasszállító szemtanúi.

A belarusz hatóságok akciója sokkolta az európai államokat. Litvánia egyértelmű, szervezett titkosszolgálati akcióról beszélt, és felszólította Lukasenkát, hogy engedje szabadon Protaszevicset. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawieczki állami terrorizmusnak nevezte az ügyet, míg az osztrák és a német külügyminisztérium azonnali kivizsgálást követelt. Az eset a hétfőn kezdődő uniós csúcson is napirendre kerülhet.

„Megkértem az Európai Tanács elnökét, hogy a holnapi EU-s csúcs tematikáját terjesszük ki, és azonnali szankciók bevezetéséről tárgyaljunk Aljakszandr Lukasenka rezsimjével szemben
– írta ki vasárnap este Mateusz Morawieczki lengyel kormányfő a Twitter-oldalára.

„Egy utasszállítógép eltérítése példátlan állami terrorcselekmény. Ez nem maradhat büntetlenül”

– véli Morawieczki.

A brit Ryanair légitársaság kikényszerített minszki leszállásának más következményei lehetnek: Tom Tugendhat, a brit parlament külügyi bizottságának vezetője szerint Európának azonnal le kell állítania az összes járatát Belarusz felett. – Nagy-Britanniának, az EU-nak és a NATO-nak válaszolnia kell a történtekre. Azonnal be kell tiltani az összes átrepülést Belarusz felett, és be kell tiltani a rezsimmel kapcsolatos személyek utazását – írta Tugendhat a Twitter-oldalán.

A nyugati szankciók ez idáig nemigen működtek Belarusszal szemben: az egyébként is inkább szimbolikus jelleggel hozott európai intézkedések nem okoztak gazdasági vagy politikai nehézségeket Aljakszandr Lukasenka rendszerének, amely az elmúlt hónapokban meg tudta szilárdítani a hatalmát és leszámolt az elégedetlenekkel. Ebben segítségére volt az orosz támogatás is, miután a Kreml kiállt a legközelebbi szövetségese mellett a belarusz vezetés által megígért politikai reformok és szorosabb orosz–belarusz integrációért cserébe. Végül Lukasenkának még ezeket sem kellett betartania: a belpolitikai válság csúcspontján több százezres tüntetések az őszi hideg idő beálltával elapadtak, és a hatalom külön-külön le tudott számolni az ellenzéki csoportokkal. A nyilvános pozíciókat kinyilvánító magánvállalatokat bezáratták vagy a csőd szélére sodorták, az aktivistákat és újságírókat börtönbüntetésre ítélték vagy hatalmas, több ezer dollárt elérő pénzbüntetéssel sújtották. Közben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető januári hazatérése miatt Oroszországban kirobbant tüntetések lényegében az orosz, Lukasenkával szembeni követelések jogalapját is elvették.

A belarusz jogvédők adatai szerint a politikai foglyok száma májusra elérte a 337 főt, amiben nincsenek benne azok, akik még büntetőeljárás alatt állnak. Az utóbbiak között van például a korábbi elnökjelölt Viktor Babariko vagy Marija Kolesznyikova, a Szvjatlana Cihanouszkaja elnökjelölt stábjának vezetője, akik a jelen állás szerint akár 12 év börtönre is számíthatnak.

Az országon belüli represszív helyzet a napokban tovább súlyosbodott: a hétfőn elfogadott új törvény szerint ugyanis a rendőrség immár szabadon használhat éles lőfegyvert és harci eszközöket a tüntetők ellen. Mi több: innentől kezdve a rendőrség nem vonható felelősségre a tetteiért a fegyverrel okozott kár és sérülések miatt. Kedden a hatóságok elnémították Belarusz legnagyobb hírportálját, az utolsó megmaradt független médiaorgánumok egyikét. A rendvédelmi szervek délelőtt kopogtattak a TUT.BY irodájában, majd egy órán belül betiltották a hírportál domainjét, az oldal és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások elérhetetlenné váltak. A TUT.BY vezetőit nagymértékű adóelkerüléssel vádolják – ez az a vádpont, amelyet az elmúlt hónapokban széles körben alkalmaznak a hatalom ellenfeleivel szemben. A hírportál 14 dolgozóját és újságíróját tartóztatták le.


A 2000-ben alapított TUT.BY Belarusz egyik legnagyobb és legolvasottabb oldalának számít, a helyi internetezők 63 százaléka használja. A portált havonta 3,3 millió ember, vagyis minden harmadik belarusz lakos felkeresi.

– A TUT.BY hosszú évekig teljesen szerteágazó hírekkel foglalkozott. A politika csak egy rovat volt a sok közül – mondta csütörtökön a Meduza orosz lapnak adott interjújában a hírportál alapítójának, a tavaly májusban elhunyt Jurij Zisszer lánya, Jevgenyija. – Azonban amiatt, hogy a hatalom semmilyen nézőpontot nem volt képes elfogadni a hivataloson kívül, a TUT.BY fokozatosan elkötelezte magát a belaruszok iránt, hogy érzékeny társadalmi és politikai témákról írjon – nyilatkozta Jevgenyija Csernyavszkaja.

Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető a két héttel ezelőtt tartott győzelem napi megemlékezésen az ellenzékhez intézett beszédet. Lukasenka szerint a lakosságot külső erők ugrasztják össze egymással, ezért a béke érdekében az ellenállást be kell fejezni. „Mindig nyugodt és békés Belaruszban éltünk, és csak az utóbbi időben próbálnak minket, belaruszokat összeugrasztani egymással. Azt mondhatom: kitaláltuk, hol van az igazság és hol a hazugság. Fejezzük be ezt a felesleges konfrontációt” – idézte Lukasenka szavait a Belta nemzeti hírügynökség. A belarusz vezető szerint jelenleg a világ újrafelosztása zajlik, és körültekintőnek kell lenni ebben a nehéz időszakban, különben „a belaruszokba ismét beletörlik a lábukat, majd kidobják őket a szemétbe”.

Forrás: Magyar Nemzet

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató