Nem ért egyet a magyar kormány a migránsok kötelező betelepítési kvótájával, mert a nemzetállamoknak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együtt élni – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György azt mondta:
Brüsszelben azt szeretnék, hogy ha valamelyik országban feltorlódnak a migránsok, akkor az EU döntése alapján szét lehessen őket osztani a tagállamok között.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arra reagált, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint humanitárius bevándorlási csatornák kiépítésére van szükség az ENSZ menekültügyi szervével együttműködve.
A világjárvány miatt korábban bevezetett nagyon komoly szigorítások enyhítése miatt is tapasztalható a migrációs nyomás emelkedése. A korlátozó intézkedések egyik eleme a határellenőrzés jelentős szigorítása volt, amihez a hadsereget is igénybe vették, így pedig az embercsempészek mozgástere nagyban beszűkült - tette hozzá. Fontos, hogy ennek hatására az embercsempészek elfogása miatt ennek a „szolgáltatásnak" az ára is jelentősen megnőtt.
Bakondi szerint a migrációs helyzet miatt egyes országok továbbra is azt szeretnék, hogy valamilyen kötelező mechanizmus keretében osszák szét a migránsokat. Magyarország álláspontja 2015 óta világos és változatlan, semmilyen elosztást nem támogatunk. Bakondi szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kötelező kvóta esetleges bevezetését összekötik-e majd a jogállamisági eljárásokkal.
Ami most látszik, hogy a kötelező kvóta elutasítottsága lényegesen nagyobb az Európai Unióban, mint 2015-ben, tehát mindenféle jogi trükközés nélkül nem tudják áterőltetni
- hangoztatta.
A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy a kötelező kvóták esetében már korábban bebizonyosodott, hogy az egy teljesen alkalmatlan eszköz az illegális migráció kezelésére.
Durva növekedés
Amit most tudunk, hogy Törökországban közel 4 millió migráns tartózkodik. A görög határőrizeti rendszerben megtörtént változások miatt már nagyon csekély számú ember érkezik az égei-tengeri szigetekre, és inkább Olaszországot választják – húzta alá ebben a tekintetben is Bakondi. Mindezek ellenére a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen megerősödött a migráció.
MINDENNEK AZ EREDMÉNYE, HOGY IDÉN EDDIG 36 119 HATÁRSÉRTŐT FOGTAK EL A MAGYAR HATÓSÁGOK, MÍG TAVALY UGYANEZEN IDŐSZAKBAN 9877-ET. AZ ELFOGOTT EMBERCSEMPÉSZEK SZÁMÁBAN IS HÁROMSZOROS NÖVEKEDÉS LÁTHATÓ
- emelte ki Bakondi.
Bakondi elmondta, hogy a technikai és jogi feltételek továbbra is adottak a sikeres magyar határvédelemhez. A kerítés és a hozzárendelt technikai eszközök jól működnek, míg a határvédelmi erők létszáma az adott műveleti helyzethez igazodik, megfelelő létszámban vannak jelen a honvédek és a rendőrök is. Bakondi egyelőre
KIZÁRTA ANNAK A LEHETŐSÉGÉT, HOGY A MAGYAR-ROMÁN HATÁRSZAKASZON KERÍTÉST KELLJEN ÉPÍTENI, MIVEL AZ EDDIG ELFOGOTT MIGRÁNSOK KÖZEL 100 SZÁZALÉKA A SZERB HATÁRON KÍSÉRLI MEG A HATÁRÁTLÉPÉST.
Dániában kijelentették, hogy senkit sem akarnak befogadni, míg Svédországban is voltak szigorítások. Brüsszel hozzáállásában viszont sajnos nem lehet ilyen változásokról beszélni, mert ők nem függenek attól, hogy az egyes nemzetállami választásokon milyen eredmény születik majd.
Mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok döntsék el, kit akarnak befogadni, kivel akarnak együtt élni
– mondta a főtanácsadó.
Forrás: Origo
