A lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a 2006-os rendőri brutalitásokat feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértőjeként 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen büntető feljelentést is tett.
A törvény ezen el nem évülő bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegette.
A feljelentését be is fogadták, mely egy ma is élő feljelentés, ugyanis a nyomozás megszüntetéséről határozatot még nem kapott.
2010-ben elfogadott az Országgyűlés egy határozatot is, mely deklarálta, hogy 2006. szeptember 17. és október 24. között
a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni.
Az, hogy végül nem vezetett eredményre az a sokféle feltáró munka, véleménye szerint az is az oka lehet, hogy
a Gyurcsány-jelenséget sem sikerült a maga teljes hossz- és keresztmetszetében feltárni.”
Így az a katarzis elmaradt, mely ráébresztette volna az embereket arra, hogy a társadalom „egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el”.
Völgyesi Miklós megemlítette, hogy Barcs Endre a Demokratában megírta, hogy miként akarta átverni Gyurcsány az Európai Bizottságot is, de egyfajta kompromisszumként Joaquín Almunia pénzügyi biztos belement abba, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően, 2006 szeptemberében nyújtsa be.
Ennek feltétele viszont az volt, hogy
a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről.”
Hozzátette, hogy ez a paktum állt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választások után nem volt betartható.
Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat és a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre.
Közölte, hogy éppen Gyurcsány Ferenc szivárogtatta ki az őszödi beszédet. Két felvétel is készült, melyeket Gál. J Zoltán őrizte a páncélszekrényében. A felvételeket aztán szeptember 17-én közzétették a Magyar Rádióban. Hozzátette, hogy véletlenül éppen ekkor váltották le a rádió elnökét, és nevezték ki az újat, Such Györgyöt.
A kazettát több példányban is lemásolták, és motoros futárokkal juttatták el több médium szerkesztőségéhez is. Ezt a döntést azonban nem hozhatta meg egymaga a Magyar Rádió elnöke, mely kormányzati irányítással működött. Felhatalmazás nélkül ezt meg sem tehette volna.
Érdekes, hogy Bene Ferenc akkori országos rendőrfőkapitány éppen külföldön tartózkodott az Interpol konferenciáján. Az utazásához szintén a miniszterelnöktől kellett engedélyt kérnie.
Völgyesi Miklós szerint a rendőrség és a rendőri szervek csak eljátszották azt a szerepet, hogy váratlanul érte őket a televízió ostroma. Ez csak a kormányzati kommunikáció része volt.
Véletlenül éppen ezekben a napokban rendeltek föl a megyékből nagy létszámú erőt kiképzésre, gyakorlatozásra a tömeg rendvédelmi kezelésére.”
– mondta.
Közölte, hogy a televízió ostroma megrendezett esemény volt, melyet sok száz dokumentum bizonyít.
Azt a célt szolgálta, hogy legyen ribillió.”
Ugyanis igazolást kerestek az általuk csőcseléknek nevezett emberek megfélemlítéséhez, ami után három napig embervadászat folyt Budapest utcáin.
Arra a kérdésre pedig, hogy mi a véleménye Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc azon állításaira, miszerint ők akkor a rendet törvényesen állították helyre, valamint akkor több rendőr sérült meg, mint tüntető, úgy fogalmazott:
Münchhausen báró a hazudozásban Gyurcsányhoz képest csak kisinas lehetne”.
A teljes interjút a Magyar Hírlap oldalán lehet elolvasni.
