A nemzeti oldal legnagyobb árulója is előjött. Vona Gábor, aki már egyszer eltakarodott a politikából, most az ex-szélsőjobbos vezér létére, megvilágosodott és a homoszexuálisokat védi...
„A nagy vihart kavart »pedofil-törvény« és az utóbbi napok kommunikációja világosan kijelölte, mit szeretne a kormány a jövő évi választás központi témájának: az LMBTQ-szervezetek elleni harcot. A témaválasztás azért is érdekes, mert talán az eddigi legnagyobb uniós és nemzetközi felháborodást váltotta ki a magyar kormány irányába. Ráadásul, ismerve a nyugat identitáspolitikai preferenciáit, erre a viharra számítani is lehetett. Meggyőződésem szerint Orbán Viktor éppen ezt akarta. Szelet vetni, vihart aratni. Egy nemzetközivé duzzadó, jogi eljárást is eredményező, elhúzódó, hatalmas érzelmeket kavaró és minden mást maga alá söprő vitát az LMBTQ közösséggel. Ahogy annak idején a migránsokkal kapcsolatban. Hogy miért?
1. Új ellenségkép kell
A pandémia – amely ősszel gyaníthatóan megint visszatér – lenullázta a migrációs témát. A permanens szabadságharchoz azonban, amely Orbán politikai stratégiájának origója (hmm), ellenségképre van szükség. Annak demonstrálására, hogy Brüsszel és Soros vezérletével, ellenzéki támogatással Magyarország térdre kényszerítése zajlik. (A holland miniszterelnök nagy szívességet tett a Fidesznek…) És ettől a végzetes fenyegetéstől szerintük csak és kizárólag egy ember képes megvédeni hazánkat: a jelenlegi kormányfő. Van viszont egy probléma: nincs migráns, ezért új ellenségkép kell. Ez lett most az LMBTQ világ. Ráadásul a kormányzati kommunikáció szerint itt már nem csupán a gyermekek örökbefogadásának rég megszokott kérdése a tét, hanem a gyermekeink szexuális átnevelése, a háttérben pedig már ott matatnak a világ pedofiljai is.
2. Külső fenyegetés idején félretesszük a belső ellentéteket
Régi megfigyelés, hogy ha valami katasztrófa (földrengés, árvíz stb.) vagy külső támadás ér egy közösséget, akkor a belső konfliktusok elhalkulnak és az aktuális vezetés – amennyiben felelősen és bátran reagál – megerősítheti a pozícióit. Ezért szereti az Orbán-kormány folyamatosan ostromlott erődként bemutatni az ország helyzetét. Ha Magyarországot külső veszély fenyegeti, az emberek kevésbé akarnak majd változást.
3. Az nyer, aki tematizál
A kormányzás nagyon sok sebből vérzik. Ezek közül a leglátványosabbak a korrupció, az egészségügy, az oktatás. Orbán bizonyára nem szeretné, ha erről szólna a kampány. A gazdaság – mint döntő faktor – jövője pedig még kérdéses. Egyrészt a kormány nagyon sok pénzt fog pumpálni bele, másrészt a vírus visszatérte minden tervét felboríthatja. A legjobb ezért a Fidesz számára az lenne, ha találnak egy olyan témát, amelyet ők építenek fel, ők dobnak be, ők foglalják el a többség álláspontját, az ellenzéknek pedig marad az igazodás, az asszisztálás, a reaktivitás és a kisebbségi pozíció, majd a vereség. Az LMBTQ topik pedig pontosan ilyen.”
