A jogszociológus szerint „egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy Alaptörvénye nem tekinthető jogállami alaptörvénynek”.
Fleck Zoltán jogszociológus a Klubrádió Megbeszéljük... című műsorának vendége volt. Úgy gondolja, az EU örülni fog, ha megszabadul az Orbán-rendszertől, és sokkal kevesebb fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be az új alkotmányozás. Ezzel együtt az erre vonatkozó kritikát komolyan kell venni, ha győz a jelenlegi ellenzék és lesz lehetősége foglalkozni az Alaptörvénnyel, írja a klubradio.hu.
Az Alaptörvénnyel kapcsolatban Fleck megjegyezte: mintha valami szentségről lenne szó, amelyet magyar társadalom többsége akar, magáénak érez. Ezzel a kritika lehetőségét szüntetik meg,
ami a diktatúra legjobb jele.
A jogszociológus szerint elég világosan látszik, hogy európai uniós intézmények sem tekintik jogállamnak Magyarországot, nem csak belülről hangoznak el kritikák a magyar politikai berendezkedés nem demokratikus voltára vonatkozóan. „Az Alaptörvény kifejezi ennek a nem jogállami minőségnek a lényegét” – fogalmazott Fleck, majd hozzátette:
Egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye – még ha el is tekintünk, bár nehéz lenne, attól, hogy született –, nem tekinthető jogállami alaptörvénynek.
Fleck szerint az Alaptörvény az Orbán-rendszer „csapdája”, amelyet azért hozott létre, hogy elvesztett választás után se lehessen ténylegesen átvenni a hatalmat. Így viszont szerinte az Alaptörvényt alkotmánnyal ellentétes célra használták, hogy bebetonozzák egy szűk csoport hatalmát, vagyis „igazán antidemokratikus eszközzé vált”.
