Miután a magyar kormány bejelentette, hogy pert fontolgat a Norvég Alap elbukása miatt, illetve hétvégén az igazságügyi minisztert is felszólította Norvégia beperlésének lehetőségeire (és a gazdasági kapcsolatok felülvizsgálására), a Soros-blog kérdésekkel fordult a norvég külügyminisztériumhoz.
Ők válaszukban azt írták:
„A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva.”
„Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014–2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”
A norvég külügyminisztérium a magyarországi helyzettel kapcsolatban azt is kifejtette:
„Számos fórumot jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években.”
Hozzátették, aggasztónak tartják az LMBTQ-közösségek és a civil szervezetek hátrányos helyzetét, illetve azokat a lépéseket, melyek gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Kifejtették azt is, hogy a Norvég Alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolták a mostani döntést.
Norvégia külügyminisztere korábban arra is utalt, lehetséges, hogy máshogy fogják támogatni a magyar civileket, ha már az alapon keresztül nem tudják. Az erre vonatkozó kérdésre a külügy elmondta
„Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink.”
Miután a sikertelen egyeztetések után nem kapta meg a kormány a pénzt, közölte: még a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, illetve arról beszéltek, jogi lépéseket tesznek az alap megszerzéséért.
