2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

LMBTQ-lobbi a néptáncban, avagy így formálják át hagyományainkat tetszésük szerint

Képzeljük el, hogy a férfi helyett a nő vezet, s forgatja a férfit, majd próbálják elmagyarázni a kedves közönségnek, hogy amit látnak, az a magyar hagyományos műveltség egyik alappillére. 

A néptánc „megreformálása” nem kis visszhangot váltott ki néptáncos körökben, felvetve annak relevanciáját és szükségességét.

Az abszurditásig fajuló előzmények ismeretében borítékolni lehetett, ám mégis a döbbenet erejével hatott a hír, hogy az LMBTQ-propaganda be akar ékelődni olyan hagyományőrző tevékenységekbe is, mint amilyen a néptánc. Számítani lehetett rá, most mégis értetlenül állunk a jelenség előtt.

A kérdés egyszerű: miért gondolják az „LMBTQ-néptánc” megálmodói, hogy ezzel a felcímkézéssel nem éppen az elfogadás ellenkezőjét érik el az egyébként befogadó néptáncos közegben?

„Azon a napon volt az első hazai bemutatóm, amikor először hallottam a homofób törvényről, és kurva szarul éreztem magam” – emlékezett vissza Farkas Gergő Dávid táncos, koreográfus arra az időszakra, amikor Stockholmból visszaköltözött Magyarországra. Az ő ötlete volt az LMBTQ-mozgásműhely elindítása, és a projektbe bevonta Vavra Júliát, aki koreográfiát tanult Amszterdamban, valamint Oláh Balázst, aki a Táncművészeti Egyetemen néptánc szakon végzett, majd Salzburgban folytatta tanulmányait. Néhány hónapja költöztek haza mindhárman, ez volt az első közös eseményük, de biztosan nem az utolsó – számol be a 444.hu.

A magyar néptáncot heteronormatív struktúrák jellemzik. A férfi vezet, a nő követi őt, vagy kevésbé domináns szerepbe kerül”

– mondta Vavra a néptáncban megszokott, általa helytelennek vélt férfi- és női szerepről.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy elméletileg hozzáértő emberek nem értik a néptáncban jelen lévő eltérő nemi szerepek hangsúlyozását, azok együttesének harmóniáját. S ha értik, miért akarják megváltoztatni?

Jó néhány homoszexuális ember is része a táncházas közösségnek, valahogy mégsem éreznek kényszert nemi identitásuk hangsúlyozására, az pedig végképp nem jutna eszükbe, hogy egy hagyományos önkifejezési formába beleerőltessék a „modern világ haladó szellemét”.

Összességében nemcsak nem szerencsés, de egyenesen eszement ötlet a XXI. században lavinaként megindult társadalmi trendeket ráerőltetni az alapvetően a hagyományos értékeket képviselő kifejezésformákra, mint amilyen a néptánc is. Újsütetű ideológiákkal nem lehet összemosni több száz éves tradíciókat.

Ennek eredménye nem lenne más, mint magának a hagyománynak a megsemmisítése. Persze kétségünk sincs afelől: jelen esetben éppen ez lenne az ellenérdekeltek áhított célja.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató