A magyarországival szinte egy időben, április 24-én fogják megtartani a parlamenti választásokat Szlovéniában. A párhuzam nem ér véget a két dátum közelségével, mindkét országnak olyan politikai vezetése van, amelytől a nyugati balliberális politikai elit a legszívesebben megszabadulna.
Janez Janša jobboldali szlovén miniszterelnök az elmúlt mintegy két évben a nyugati balliberális sajtó és az uniós intézmények bírálatainak a kereszttűzébe került a Szlovénia jogállamiságával kapcsolatos állítólagos aggodalmak miatt. A hatpárti balliberális koalíció bukása után tavaly márciusban hivatalba lépett Janšát a független bírák, újságírók és civil szervezetek vegzálásával vádolják, ugyanúgy, mint a magyar és a lengyel konzervatív kormányt.
Októberben az Európai Parlament a médiaszabadság helyzetét vizsgáló tényfeltáró missziót küldött Szlovéniába, amelynek egyes tagjait Soros György üzletember bábjának nevezett a miniszterelnök.
– Ha jogállamiságról beszélünk, csakis a független igazságszolgáltatás, nem pedig politikai testületek szavában bízhatunk – mondta júliusban, utalva az Európai Parlamentre.
A támadásoknak közük lehet ahhoz, hogy a 63 éves politikus számos kérdésben szembement az uniós fősodorral és kiállt a magyar–lengyel érvrendszer mellett a bevándorlás kérdésében, stratégiai hibának nevezve a 2015-ös nyitott kapuk politikáját. A sokat bírált magyar gyermekvédelmi törvényt pedig úgy kommentálta:
Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot [Jugoszláviát – a szerk.], ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni.
Janez Janša a szeptemberi budapesti demográfiai csúcson is felszólalt, ahol közölte:
„Ha nincsenek családok, akkor nincsenek közösségek, közösségek nélkül pedig se nemzetek, se államok nem léteznek.”
Janez Janša tavalyi színre lépésével (harmadjára tölti be a kormányfői posztot) szorosabbá váltak a hazánkkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok. – Visszatértek a kölcsönös tisztelet talajára, és ebből mind a két nemzet sokat profitál – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben.
Janez Janša pártja, a Szlovén Demokratikus Párt (SDS) az egyetlen szlovén párt, amely az elmúlt negyedszázadban mindvégig viszonylag magas, 15–30 százalékos támogatottsággal rendelkezett.
– A társadalom polgári, vallásos részének Janša a favorit, ez konstans
– mondta Gyetvai Mária Szlovénia-szakértő.
A felmérések most is a voksok 18-20 százalékát jósolják a pártnak, ami nem tűnik soknak – főleg a 2018-ban megszerzett 25 százalékhoz képest –, de a többi párthoz képest igen. Az ellenzéki szociáldemokraták 10-11 százalékon állnak, a szélsőbaloldali Levica hat-hét, a koalícióban helyet foglaló kereszténydemokraták öt-hat, az előző miniszterelnök, Marjan Šarec ellenzéki liberális alakulata szintén öt-hat százalékos eredményt érhet el. A parlamentben helyet foglaló további négy párt jelen állás szerint át sem tudja lépni a négyszázalékos bejutási küszöböt. A bizonytalan szavazók aránya nagyon magas, 30–35 százalék.
– A szlovén fiatalok egyre inkább apolitikusak. Úgy érzik, nincs olyan párt, amely képviselné őket, a régiekre pedig nem akarnak szavazni. Akik voltak már hatalmon, azok leszerepeltek, és nincs alternatíva
– mondta a Magyar Nemzetnek Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, utalva arra, hogy a Janšát miniszterelnökként megelőző Marjan Šarec, Miro Cerar és Alenka Bratušek is elitellenes pártok vezetőjeként került hatalomra, majd tűnt el néhány év alatt a politika süllyesztőjében.
A meggyengült ellenzék februárban bizalmatlansági indítvánnyal próbálta megbuktatni a Janša-kormányt, sikertelenül, azóta se tett le erről a szándékáról, az elhibázott járványkezelésre és a jogállam leépítésére hivatkozik. A járvány negyedik hulláma Szlovéniára is keményen lecsapott: november 4-én csúcsot döntött a napi új fertőzések száma, 4516 esetet jegyeztek fel. Németh Ferenc szerint azonban partnerek híján a legerősebb ellenzéki párt, a szociáldemokraták sem lesznek képesek életképes kormányt alakítani.
Forrás: MNO
