Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással. A magyar menekültpolitika újabb eleméről derült ki, hogy jogellenes.
Az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a Stop Soros törvénycsomag több rendelkezését az Európai Bíróság. A vitatott jogszabályt 2018. nyarán fogadta el a magyar parlament, számos hazai és nemzetközi szervezet tiltakozása mellett.
A Stop Soros törvény tulajdonképpen lehetetlenné tette a menedékkérelmek beadását azok számára, akik egy biztonságos harmadik országból érkeztek. A magyar jogalkotó által kreált biztonságos tranzitország kifejezésről más ítéleteiben már megállapított az Európai Bíróság, hogy ellentétes az európai és a nemzetközi joggal is, erre hivatkozással nem lehet elutasítani azt, hogy egy menedékkérelmet elbíráljanak. A másik vitatott pont a menedékkérőknek történő segítségnyújtás kriminalizálása volt, amivel azt akarta megakadályozni - sikerrel - az Orbán-kormány, hogy a civil szervezetek képviselői kapcsolatba lépjenek a menedékkérőkkel és jogaikról tájékoztatást adjanak nekik, segítsék őket a menekültügyi eljárás során, ismertessék velük a lehetőségeiket. A Stop Soros ugyanis tiltotta ezen szervezeteknek, hogy kapcsolatot alakítsanak ki olyanokkal, akik egy “biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek a magyar határhoz.
Idén februárban Athanasios Rantos főtanácsnok már kifejtette jogi álláspontját, az ítélet ezt támasztotta alá. A bíróság kimondta, hogy az „eljárásiˮ irányelv kimerítően felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a tagállamok valamely nemzetközi védelem iránti kérelmet elfogadhatatlannak tekinthetnek. Márpedig a magyar szabályozásban elfogadott elfogadhatatlansági ok nem felel meg e helyzetek egyikének sem.
Ugyancsak az uniós joggal összeférhetetlen a civil szervezetek tevékenységének korlátozása. Az ítéletben ez szerepel: “E szabályozás korlátozza egyrészt a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel való találkozás, és a velük való kommunikáció jogát és másrészt a menedékkérő számára biztosított azon jog tényleges érvényesülését, hogy saját költségén jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultálhasson. A bíróság megállapította, hogy az ilyen korlátozás nem igazolható a magyar jogalkotó által hivatkozott célokkal, nevezetesen a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevételéhez nyújtott segítség és a megtévesztésen alapuló, jogellenes bevándorlás elleni küzdelemmel.
Azóta Magyarország már módosította, de ha lehet, még szigorúbb tette a menekültügyi eljárást. A kérelmezőnek ugyanis egy külképviseleten kell először egy előszűrésen átesnie, ahol megállapítják, van-e esély arra, hogy menedéket kapjon. Amennyiben igen, akkor az érintett beutazhat Magyarországra. Ez az eljárás lehetetlenné teszi, hogy a határon adják be a menedékkérelmet, emiatt az Európai Bizottság már megindította Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást.
Forrás: HVG
