Bár a tervezet már korábban kiszivárgott, sokkolta Ausztriát a mindenkit érintő lockdown és a kötelező oltás híre.
A Mandiner szemlézte a legerősebb reakciókat.
A példátlan, minden oltottat is érintő osztrák járványszigorra először a tőzsde reagált: a bécsi tőzsde legfontosabb indexe, az ATX a szövetségi kormányzat és a tartományfőnökök 45 perces közös sajtótájékoztatója alatt 90 pontot, 2,33 százalékot esett. S olybá tűnik, hiába vezeti be Ausztria Európa legszigorúbb Covid-rezsimjét, boldoggá valójában senkit nem sikerült tenni – az intézkedések bűvöletében élő média kevesli az intézkedéseket,
a jobboldali ellenzék diktatúrát kiált.
„Ausztria mától diktatúra” – jelentette be Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a sajtótájékoztató után, aki Facebook-posztjában kifigurázta Alexander Schallenberg kancellár nyelvbotlását is – a kormányfő ugyanis a sajtótájékoztatón „Rechtstaat”, azaz „jogállam” helyett „Reich”-et, „birodalmat” talált mondani, majd gyorsan korrigálta magát.
Az FPÖ közleménye szerint „az általános oltáskényszerrel a türkiz-zöld kormány átlép egy sötétvörös vonalat, sutba vágja a szövetségi alkotmányt, és hidegvérrel diktatúrába vezeti az országot. Azt, hogy a kormány a pandémia kezdete óta kudarcot kudarcra halmoz, a lakosságnak most alkotmányellenes oltáskényszerrel kell lábon kihordania. Ezt nem tűrhetjük és nem is szabad tűrnünk. Itt a hazugok és bukottak kormánya machinál.”
A rohamosan növekvő népszerűségű Szabadságpárt ezért holnapra demonstrációt szervez a bécsi Ringre – ffp2-maszkban, de kötelező távolságtartás nélkül. Figyelmeztetnek arra is, hogy Ausztriához hasonlóan a kötelező oltást eddig csak olyan országok vezették be, mint Indonézia, Türkmenisztán, Mikronézia, Új-Kaledónia, a Vatikán és Tádzsikisztán – „jellemző, micsoda ligába kerültünk”, írja a párt.
Elégedetlenségének adott hangot a liberális ellenzék, a NEOS is.
Közleményükben azt írják, „a kemény lockdown a kormány csődbejelentése, amely bolondot csinál azon oltottakból, akik mindig minden szabályt betartottak”, „ennél zajosabban egy kormány nem is bukhatott volna meg”. Beate Meinl-Reisinger pártelnök szerint „az újabb teljes osztrák lockdown a szövetségi kormány teljes kudarcának eredménye, az pedig, hogy most ultima ratióként vetik be az egészségügy megmentése érdekében, csak rávilágít arra, mennyit késlekedtek és vonakodtak előtte”. Ráadásul „az, hogy a tartományfőnökök jelentik be végül az intézkedéseket, egyenértékű a kormány lemondásával”.
Pamela Rendi-Wagner, a szociáldemokrata SPÖ elnöke óvatos kritikával illette a kormány intézkedéseit, szerinte Schallenbergék „a szakértők figyelmeztetéseit túl sokáig nem vették figyelembe”, azaz túl megengedő Covid-politikát vittek. Rendi-Wagner azonban csak módjával kritizálhat, hiszen az intézkedéseket a szövetségi kormány a tartományfőnökökkel egyeztetve hozta meg most és nem hozta meg korábban – az ő körükben pedig igen sokan vannak a szociáldemokraták.
Az internet népét sem hatották meg az intézkedések különösebben. A kormány sajtótájékoztatójának videója alatt Dominik kommentben jelezte, „Álmodjatok csak tovább! Soha nem hagyom magam rákényszeríteni az oltásra. Hol élünk, kérem? Az esetleges károkért átvállaljátok a felelősséget? Nehogy már hangosan elrendeljenek valamit, aztán kihúzzák magukat a felelősség alól!” Walternek azonban nem volt elég kemény az elmúlt hónapokban az osztrák Covid-diktatúra. Azt írja, „Most, hogy az egész nyarat és őszt átaludták, már sietnek. Micsoda szegénységi bizonyítvány!”
A legkevésbé azonban a gyermekes szülők értik, pontosan mit is ír elő számukra az új lockdown,
ami nyitva is hagyja az iskolákat, meg nem is.
Pat azt kérdezi, „Mit jelent az, hogy az iskolák nyitva maradnak azok számára, akiknek szükségük van rá? Megint nem lát senki a pályán – ismét teljes kontármunka és totális káosz van, se ide-se oda, egyik ezt mondja, másik azt, az ember már kétségbeesik. Ha Ausztriában mind így dolgoznánk, régen ki lenne rúgva mindenki.”
Pattel egyetérteni látszik Paul Kimberger, a Tanárszakszervezetek Munkaközösségének (ARGE Lehrer) elnöke. Ő azt nyilatkozta, „a politikai kommunikáció egy katasztrófa, mindenhonnan mást hall az ember. Kétségeim vannak afelől, hogy ezek az intézkedések tényleg elvezetnek-e majd a rendkívül magas iskolai fertőzésszámok csökkentéséhez. Szerintem az intézkedések nem elégségesek ahhoz, hogy a tanárokat, gyermekeket és a családokat, akikre természetesen szintén gondolni kell, megvédjék. A jelenléti oktatást most tulajdonképpen jelentősen csökkenteni kellene. Amit a virológusok ajánlanak nekünk – kevesebb találkozás, távolságtartás –, azt az iskolákban is meg kelene valósítani” – érvel Kimberger a teljes iskolabezárás mellett.
Az ipar, bár boldognak nem boldog, legalább megértő. Georg Knill, az Iparszövetség (IV) elnöke szerint a lockdown „sajnálatos intézkedés”, amely azonban a járványszámok tükrében „nyilvánvalóan szükségessé vált, ezért tiszteletben tartandó”.
Az általa képviselt munkáltatók nevében tudomásul veszi Knill az általános oltási kötelezettséget is.
Az osztrák publicistákat azonban ismét nem sikerült kielégíteni. Sebastian Fellner, a Der Standard szerzője szerint csúnya dolog ugyan, ha egy politikus megszeg egy ígéretet, „de ennél a bizalomvesztésnél sokkal rosszabb egy másik: az, ha egy kormány annak ellenére próbál meg betartani egy ígéretet, hogy az értelmetlen. Alexander Schallenberg kancellár (ÖVP) biztosított minket, hogy általános lockdown nem lesz több. A belátás, hogy ez az ígéret nem beváltható, túl későn érkezik. Ennek katasztrofális következményei vannak: az ország egyes részeiben az intenzív ellátás összeomlása fenyeget, ott vannak a halottak, és végül mégiscsak itt van a lockdown, mindenkinek.”
Ezért az ÖVP-nek, amely mind Sebastian Kurz frakcióvezető, mind Schallenberg kancellár részéről megígérte, hogy elkerülik a lockdownt, „soha nem kellett volna beleásnia magát abba az árokba, hogy a koronavírusnak vége van”, „kevésbé drasztikus intézkedésekkel” pedig „korábban el lehetett volna kerülni a legrosszabbat”.
Fellner ezért fejeket követel.
„Miután az egészségügyi rendszer némileg stabilizálódott, a hibákat politikailag és jogilag is fel kell dolgozni – ideértve a személyi konzekvenciákat is.”
A Kronen-Zeitung publicistája, Klaus Herrmann is elégedetlen. „Van egy zöld egészségügyi miniszter, aki feltehetőleg jó háziorvos. De nem szakértő, politikusnak meg pláne nem politikus. Aztán van egy oktatási miniszter, aki nem hajlandó tudomásul venni, hogy az ő védencei között grasszál a leginkább a pandémia. Ezt a listát szinte vég nélkül lehetne folytatni. Így tehát nem csoda, hogy beleszédelgünk a következő lockdownba. Az osztrákoknak már zúg a feje. Ismét egy hazavágott Advent, tönkretett üzletek, hotelek, fogadósok. Megosztott a társadalom. És csak szédelgünk, csak szédelgünk!” – fakadt ki Herrmann.
Daniela Holzinger az Exxpresstől elérkezettnek látta az időt, hogy még egyet rúgjon az FPÖ-be; szerinte „Kickl FPÖ-je a robbanásszerűen romló Covid-számok és az ismét kifogyóban lévő egészségügyi kapacitások mellett is brutális ellenzéki munkát végez. A kormányzati felelősséget viselő politika nem hagyhatja általa hajtani magát”.
Az i-re a pontot azonban Wolfgang Fellner, a Sebastian Kurz lemondásához vezető botrányban nyakig benne lévő ÖSTERREICH-médiacsoport kiadója teszi fel, aki Ettől a kormánytól sírni kell c. publicisztikájában nemes egyszerűséggel
lemondásra szólítja fel az általa hatalomba segített kormányt.
„Az ember újságíróként megkönnyíthetné magának a munkát, és írhatná egy ismert fociedző után szabadon: ennek a kormánynak harangoztak. Üres a palack. Új választásokat kérünk, amint csak lehet. Mégis hogyan kellene egy – mégoly tiszteletreméltó – Schallenberg kancellárnak megtartania állampolgárai bizalmát, ha hétfőn megígéri nekik, hogy oltottaknak »garantáltan« nem lesz lockdown, aztán pénteken ez a lockdown jön?”
Fellner ezért figyelmeztet, ha a kormány nem kapja össze magát, lehet, hogy újév napját már nem éli túl. Lehet, hogy a médiamogul már tud valamit.
Forrás: Mandiner
