Karácsony Gergely visszatért Budapestre, ennek biztos jele, hogy elkezdődött a kormánynál való kuncsorgás: miközben a “jutalékos rendszer” kiválóan működik, a BKV egyre kevésbé. Ezért természetesen nem a városvezetés– Karácsony pedig még csak véletlenül sem– felelős, csakis a kormány. Legalábbis Karácsonyék szerint, akik központi forrásból pótolnák a luxuskiadásokra és jutalékokra eltapsolt (köz)vagyont. A kormány válaszul közleményt adott ki, amelyben arról írnak: céljuk, hogy Budapest élhető, fejlődő, működő nagyvárosként méltó otthona legyen az itt élőknek és méltó fővárosa Magyarországnak, és ismertetik, hogy ennek érdekében milyen támogatásokat kapott az elmúlt időszakban Budapest.
A közlemény kiemeli, a Budapest működésére adott költségvetési támogatások összegét idén harmadával emeltük tavalyhoz képest, a 2020-as 88,3 milliárd forint után 2021-ben 111,4 milliárd forint állami hozzájárulás segítette a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatainak ellátását. Emellett emléketetnek, a jómódúnak minősülő önkormányzatok közül egyedüliként a Fővárosi Önkormányzat kapott kedvezményt a szolidaritási hozzájárulás megfizetése alól, 2017-2020 között közel 50 milliárd forint értékben.
Aláhúzták, a kormány kiemelten hozzájárul Budapest fejlesztéséhez is:
Az Egészséges Budapest Program keretében a kormány 2020 és 2024 között 50 milliárd forintot biztosít a Fővárosi Önkormányzat és a 23 budapesti kerület számára a járóbeteg-szakellátás fejlesztése és a várólisták csökkentése érdekében.
A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi terheinek csökkentését segíti, hogy a kormány magára vállalta a budai fonódó villamos meghosszabbítását, illetve a kelenföldi intermodális csomópont és részben a pesti alsó rakpart fejlesztését.
Jelezték: több olyan folyamatban lévő projekthez nyújtott támogatást a kormány, ahol a beruházó a Főváros.
Teljesen egészében finanszíroztuk az M3 metróvonal 220 milliárd forintos felújítását.
A Lánchíd 6 milliárd, a Blaha Lujza tér pedig 1 milliárd forint kormányzati támogatással újulhat meg.
A 2010 óta megvalósult és még folyamatban lévő budapesti beruházások értéke több mint 2300 milliárd forintra tehető.
Emlékeztettek ugyanakkor, Magyarországon a helyi közügyek intézése a kormánytól függetlenül működő önkormányzatok feladata, a budapestiek a Fővárosi Önkormányzat jelenlegi vezetését bízták meg a képviseletükkel.
A kormány Budapestre a nemzet fővárosaként tekint, ezért a város az állami támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, de a Főváros vezetése helyett nem tud a kormány döntéseket hozni, gazdálkodni
-áll a közleményben.
Cáfolva a főpolgármester panaszait kifejtették, a Fővárosi Önkormányzat anyagi helyzete stabil, 2021. október végén 87,3 milliárd forint készpénzzel és 46,7 milliárd forint állampapírral rendelkezett. Hozzátették, jelentős részben a kormányzati válságkezelésnek köszönhetően a helyi iparűzési adóból származó bevételek idén várhatóan jelentős meghaladják a tervezett összeget, 139 helyett 150 milliárd forint körüli összegre számíthat a Főváros. Budapest jó pénzügyi helyzetét igazolta az is, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő 2020 őszén, a koronavírus negatív gazdasági hatásai ellenére javította Budapest adósosztályzati besorolását, jelenleg stabil kilátással értékelve a főváros anyagi helyzetét, cáfolva ezzel a főpolgármester állításait.
Felidézték továbbá, hogy minden panasza ellenére az önkormányzatnak jutott pénze luxusszálloda vásárlására 5 milliárd forintért, illetve jutalmakra és tanácsadói díjakra, brüsszeli képviselet fenntartására milliárdos nagyságrendben. A fővárosi vezetés késlekedése egyes fővárosi nagyberuházások elindításával is tízmilliárdos többletkiadást okozott. Ezek nem egy csődközeli helyzetben lévő önkormányzatra jellemző kiadások, ezért arra kérjük a Főváros vezetését, hogy Budapest érdekében az ellenzéki politikai akciók mellett a rájuk bízott önkormányzat gazdálkodásával is érdemben foglalkozzanak.
Forrás: PS
