Pontról pontra bebizonyították, hogy hatalmas ostobaságokat beszél Szél Bernedett.
Alább Hortay Olivér írása:
Szél Bernadett állításai valótlanok, vagy torzítottak.
Szél új bejegyzésében értékeli a tegnapi EU-csúcs eredményeit. Az alábbiakban leírtam főbb állításait valamint, hogy azok miért nem állják meg a helyüket.
1. "Orbán Viktor tegnap arra próbálta rávenni az EU-t, hogy adjuk fel a klímaharcot, az EU mondjon le a 2030-as kibocsátascsökkentési céljáról"
Az EU 2030-as klímacéljait a Tanács - köztük a magyar miniszterelnök - már tavaly decemberben elfogadta.
Jelenleg arról folyik a vita - és ebben valóban markáns véleménykülönbségek vannak - hogy milyen eszközökkel lehet elérni a kitűzött célokat.
2. "A miniszterelnök gondolkodás nelkül mindent gáncsol, ami csak szembejön, miközben semmilyen válasza nincs a klímaválságra."
A miniszterelnök 2019-ben és 2020-ban elfogadta az EU klímacéljait, itthon pedig - többek között - a klímatörvényt és az ahhoz szükséges szakpolitikai dokumentumokat (például a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet).
Jelenleg ezek végrehajtása folyik; például impozáns mértékben nő hazánk napelemes kapacitása, folyik a munka a paksi bővítésen és a napokban elindult Magyarország eddigi legnagyobb volumenű energiahatékonysági programja.
3. "Orbán és populista lengyel elvbarátai szerint azért drága az energia, mert az EU megpróbálja megvédeni a klímát."
Ahogyan az az első pontban is szerepel, a vita nem a klímavédelem fontosságáról, hanem az intézkedések típusáról zajlik.
Az Európai Bizottság is elismeri, hogy a magas energiaárakat részben szakpolitikai tényezők (például az elszabaduló kvótaárak) okozzák. A kvótaárak szerepét maga Szél Bernadett is elismeri a posztjában.
Ráadásul a legnagyobb konfliktust a Bizottság lakossági kvótarendszer (egyszerűbben: a háztartásokat sújtó új adó) bevezetésére irányuló javaslata okozza, ami könnyen beláthatóan áremelkedéshez vezetne.
4. "Szerintük hagyjuk az egész klímavédelmet, éljünk a mának, és növeljük csak tovább a fosszilis energia használatát"
A fosszilis technológia (leginkább a földgáz - a szénért senki sem küzd) támogatásáért elsősorban az a Németország lobbizik, ahol a Zöldek vannak koalíciós kormányon és, aminek az energiapolitikájára Szél - a megszólalásai alapján - etalonként tekint.
Magyarország és szövetségesei az atomenergia ideológiai alapú megkülönböztetése ellen küzdenek, aminek megszüntetése feltétele a klímavédelmi céljaink elérésének.
Utóbbival Szél valószínűleg nem ért egyet, de a Bizottság elnöke és háttérintézete, az ENSZ, a Nemzetközi Energiaügynökség (és még sokan mások) igen.
5. "A fosszilis energia válságából nem a még több fosszilis energia a kiút, hanem a zöldenergia és az energiahatékonyság. Ez a valódi, érdemi és fenntartható rezsicsökkentés is"
Magyarország nem a fosszilis, hanem a nukleáris energia mellett állt ki, ami éppen a fosszilis energiahordozók alkalmazásának csökkentését támogatja.
Az energiahatékonysági beruházásokat senki nem támadta (sőt, most indult itthon az eddigi legnagyobb ilyen célú támogatási program), a vita arról zajlik, hogy a családokat a jelenlegi rekordmagas árak további mesterséges megemelésével kell-e rákényszeríteni fogyasztásuk csökkentésére.
Ebben a kérdésben Magyarország álláspontja valóban sziklaszilárd: a családokat nem büntetni kell a fogyasztásukért, hanem segíteni abban, hogy energiahatékonyságukat növelhessék.
Amit nem egészen értek, hogy miért hiszi Márki-Zay Péter és Szél Bernadett is azt, hogy az energiaárak növelésére (és ezzel a fogyasztáscsökkentés kikényszerítésére) irányuló programjukat bárki is támogatni fogja attól, hogy azt "valódi rezsicsökkentésnek" nevezik.
