A két olimpiát is megjárt Európa-bajnoki ezüstérmes úszónő először néhány napja jelentette be, hogy édesapja testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta. Most azt nyilatkozta: gyerekkorában folyamatosan rettegett, 2015-ben pedig nem látott más kiutat, öngyilkos akart lenni.
Szilágyi Liliána a Hír TV Magánterület című műsorában azt mondta, nincs túl sok jó élménye gyermekkorából.
„Amire emlékszem az otthoni közegből az, hogy folyamatosan rettegek, folyamatosan kiszámíthatatlan az, hogy mikor robban ki valami veszekedés vagy bántalmazás (…), mikor kell látnom a földön az anyámat” – idézte fel.
Azt is elmondta, hogy húszéves koráig nem dönthetett semmiről, és ma már abban sem biztos, hogy magától az úszást választotta volna-e gyermekkorában. Bár mindig is szerette a vizet, inkább a balett, az öttusa vagy vívás felé húzott volna. Van olyan emléke nyolcéves korából, hogy ritmikus gimnasztika edzésről vitte haza az édesapja, amikor hátrafordult az autóban, és megkérdezte tőle, hogy mit szeretne csinálni holnaptól: úszni vagy balettozni.
„Tisztán emlékszem, hogy azt mondtam, hogy balettozni. Mire visszafordult, és annyit mondott csak, hogy rendben, akkor holnap az uszodában találkozunk” - mondta a műsorban.
Aki nem élte át, Szilágyi szerint az igazából nem is érti a bántalmazást, de akik átélték, sem feltétlenül tudják, hogy miben voltak benne. Ő maga sem tudta ezt sokáig. Mint fogalmazott, akkor döbbent csak rá, hogy nemcsak ennyi az élet, amikor már olyan állapotban volt, ami végzetes lett volna. Ez 2015-ben volt, amikor egy izraeli családi nyaraláson öngyilkos akart lenni, mert nem látott más kiutat.
Abban az évben hetedik lett a világbajnokságon, és egyre komolyabb eredményeket ért el az úszásban. Úgy fogalmazott, édesapja egyre jobban elborult, és ahogy jöttek az eredmények, annál jobban törte meg és nyomta el őt.
A 19 éves úszónő elszökött a tengerpartra a nyaralás utolsó estéjén, és magával vitte a nagyapjától örökölt kiskést. „Levittem a tengerpartra, és azt mondtam, hogy nem megy tovább. Itt a tenger mellett, én nekem elég volt, kiszállok. És csak ültem ott, teljesen egyedül, és valami belső hang azt mondta, hogy nincs vesztenivalóm, és most, akárhogy, de el fogok jönni” fogalmazott.
Egy évvel később, 2016-ban jött el otthonról az édesanyjával, és kezdte meg a traumák feldolgozását.
