Nyílt levelet írt Gattyán György, melyben hangsúlyozza: kormányváltást szeretne, és arra kéri az ellenzéket: támogassák őt, és kezdjenek közös tárgyalássorozatba.
„A Megoldás Mozgalom alapító-elnökeként fontosnak tartom újra tisztázni politikai szerepvállalásom alaptézisét. Ragaszkodva eddigi megnyilvánulásaim legfontosabb gondolataihoz, leszögezem, hogy célom a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása”
– így kezdődik Gattyán György nyílt levele, amelyet „minden, a változásért tenni akaró honfitársamnak, az Ellenzéki Összefogás Vezetőinek” címzett.
Azt szeretné, ha „a múltat végleg magunk mögött hagyva, hazánk ténylegesen átlépjen a 21. századba”. Felajánlja segítségét a kormányváltó erőknek, amennyiben az általa javasolt programpontok mellett ők is elköteleződnek.
„Felkérem az Ellenzéki Összefogást, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom alább felsorolt pontjaival kapcsolatban. Ha egyetértenek ezekkel a törekvéseinkkel, arra kérem Önöket, hogy 2022. január 17-ig kezdeményezzenek közös tárgyalássorozatot a Megoldás Mozgalommal a részletek kidolgozásáról, hogy a pontokból a tavaszi választásokig egy, a két fél által aláírt javaslatcsomag készülhessen” – közölte.
A Megoldás Mozgalom a következő javaslatokat teszi:
1. A magyarországi közbeszerzési rendszert strukturálisan át kell alakítani, hogy azt egy olyan digitális informatikai rendszer felügyelje, amely valós megoldást nyújt a személyi jellegű visszaélések megszűntetésére és a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva képes legyen az átlagostól eltérő (gyanús) beszerzések automatikus felderítésére. Az e-közbeszerzést ma már számos nagy, nemzetközi informatikai vállalat olyan szoftverekkel támogatja, amelyek a „big data analytics” alapján értékelik a beérkezett ajánlatokat és hasonlítják össze az iparági sztenderdekkel. Magyarországnak ebbe az irányba kell elmozdulnia.
2. A kormányváltást követően, azonnali (további) 10%-os alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére. Továbbá garanciavállalást kell tenni arra, hogy az állami oktatásban dolgozók teljes bére inflációkövető lesz. A kormány évről évre megemeli az egyházak támogatására szánt keretösszeget, miközben a tavalyi évhez képest idén több tízmilliárd forinttal csökkentette az oktatásra, a pedagógusok bértámogatására szánt összeget.
3. Gondoskodni kell arról, hogy a magyar fiataloknak megteremtsük a versenyképes, digitális jövőt, ezért minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban résztvevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet – amelyet érvényes tanulói jogviszonnyal a jogosult automatikusan megkap -, és amely a tanulmányok sikeres befejezését követően a diák tulajdonába kerül.
4. A kormányzati szervezetek és a 100%-ban állami tulajdonban lévő, non-profit vállalatok kommunikációs- és hirdetési kiadásait radikálisan csökkenteni és korlátozni kell, hogy azok összesen ne haladhassák meg a nettó 10 milliárd forintot. Csak az elmúlt négy évben több száz milliárd forint ment el a kormányzati és az ahhoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő szervezetek kommunikációjára. Ha a legnagyobb hazai kereskedelmi vállalatok képesek nagyságrendileg ekkora reklámbüdzséből gazdálkodni és hatékonyan kommunikálni, akkor semmi nem indokolja, hogy az állam ennek többszörösét költse el.
5. Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél. Ha a két legnagyobb hazai kereskedelmi médiavállalat (TV2, RTL) képes a tevékenységét fejenként, megközelítőleg 40-45 milliárd forintos éves árbevétel mellett ellátni, akkor semmi nem indokolhatja, hogy az alacsony nézettségű és hallgatottságú MTVA évente 100 milliárd forintot jóval meghaladó összegből gazdálkodjon.
„Javaslom, hogy a fenti pontok elfogadása és végrehajtása után felszabaduló és rendelkezésre álló, több száz milliárd forintot az állam elsősorban a vidék felzárkóztatására, azon belül is, az ország digitális tudatra ébredésének elősegítésére fordítsa!” – tette hozzá.
