Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést.
Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.
“Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket”
– hangsúlyozta a külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában.
“Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk”
– tette hozzá.
Lavrov megismételte: az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.
Kifejezte kormányának készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.
A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására.
Rámutatott, hogy ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.
Beszámolója szerint “síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni “provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, “harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani.
Úgy vélekedett, hogy
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár “elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.
Fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai köztársaságoknak a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. A politikus szerint erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki “népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.
Azt is hangoztatta:
az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy “gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel “pumpálja fel” Ukrajnát.
Kifogásolta, hogy a szomszédos országba “nagy számban” érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét.
