Az országgyűlési képviselő a Rádió 7 Közös Nevező című műsorában azt mondta: az április 3-i választás tétje, hogy a vidék fejlődik-e a következő években, vagy visszatérnek a 2010 előtt kormányzó baloldali erők, és minden pénz Budapestre áramlik. Leszögezte, Hódmezővásárhely országos politikai babérokra törő vezetése egyszerre kórház- és gazdaellenes: példátlan módon letámadta városa egészségügyi intézményét, és sarcolni akarja a földből élőket.
A Közös Nevező című műsor vendégeként Lázár János először arról emlékezett meg, hogy napra pontosan húsz éve, 2002. február 3-án kezdődött a politikai pályafutása, azon a napon, amikor váratlanul elhunyt Rapcsák András vásárhelyi polgármester. Úgy fogalmazott, Rapcsák tragédiája alapjaiban változtatta meg az egész város életét, és máig érezteti hatását. A korábbi városvezetőt kiváló polgármesternek és nagy harcosnak tartja, aki fantasztikus életművet hagyott maga után, sokat köszönhet neki a település és az itteni polgári, nemzeti oldal. Felidézte, Rapcsák halála után nem egészen 24 óra leforgása alatt kellett döntenie arról, vállalja-e a parlamenti képviselő-jelöltséget. Bár akkor még nem gondolta, ma, 20 évvel később már tudja, hogy a döntés az egész életét meghatározta.
Valamennyi választópolgár előtt nyitva áll Lázár ajtaja
„Számomra az volt a legfontosabb, hogy felelősséget vállaljak a szeretteimért, a közvetlen környezetemért, majd később 50 ezer ember és a választókerületben élők sorsáért. Ezen a buktatókkal teli úton nem sikerült volna végigmennem, ha nem olyan politikai iskolába jártam volna, amit Rapcsák András neve fémjelzett” – hangsúlyozta.
Lázár János húsz éve képviseli az Országgyűlésben Vásárhelyt, illetve a térséget, ez alatt az idő alatt rengeteg fejlesztést valósított meg. Az utóbbi négy esztendő eredményeit most egy kis tájékoztató füzetben foglalta össze a választópolgárok számára. Kiemelte, arra törekedett, hogy a választókerület valamennyi települése számára hasznos legyen a képviselői tevékenysége. A munkát elvégezte, a többi már a választókon múlik: az április 3-i választáskor mindenki a saját életéről, a saját jövőjéről dönt, valamint arról hogyan képzeli el hazánk további sorsát – tette hozzá.
A műsorban a politikus számba vette, melyek a legfontosabb területek, ahol fejlesztések történtek a térségben, illetve arra is kitért, milyen beruházásokra készülnek, milyen hosszú távú vízióval rendelkezik, amennyiben továbbra is bizalmat kap az itt élőktől. Lázár János elmondta, a választókerületben 78 ezer ember él, és ő arra esküdött fel, hogy valamennyiüket képviseli, valamennyiük számára segítséget kíván nyújtani, az ő ajtaja minden választópolgár előtt nyitva áll. Mint vázolta, Hódmezővásárhely bámulatos fejlődésen ment keresztül 1990 és 2018 között, míg a kisebb települések számára az utóbbi nyolc-tíz évben nyílt esély az előrelépésre. A képviselő szerint a térség polgárai szeretnek itt élni, ugyanakkor mobilitásra vannak ítélve a tanulás és a munka miatt. E két feltétel mellett kellett megteremteni a megfelelő életkörülményeket a települések közösségeinek együttműködésével. Ezen elgondolások mentén fejlesztették az alapinfrastruktúrát, építettek utakat, járdákat, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat az elmúlt években.
Politikai vendetta zajlik a vásárhelyi kórház körül
„Számomra a kölcsönös megbecsülés és tisztelet az együttműködés feltétele. Egyik településnek sem akarom megmondani, mitől lesz neki jobb, nincs nálam a bölcsek köve, alapvetően a helyieknek kell önmagukat kitalálni és megszervezni. Nem szeretem rangsorolni a települések álmait, de mindig megpróbálom megérteni, miben és miért látnak fantáziát, legyen szó útépítésről vagy fürdőfejlesztésről. Ha kitalálják, mi a cél és a feladat, én segítek elvégezni. 2010 és 2022 között kedvező időszakot éltünk meg, a kormány forrásbőséget teremtett, és bár a következő évek a globális gazdasági helyzet miatt nehezebbnek ígérkeznek, rám továbbra is mindenben számíthatnak az itt élők” – fejtette ki, hozzátéve: különösen büszke rá, hogy minden településen sikerült tenni a mobilitás, a közlekedés fejlesztése érdekében, ami már csak azért is fontos, mert „a 21. században elfogadhatatlan, hogy az emberek sáros utcában élnek”.
Lázár János kitért rá, miként az emberek többsége, úgy ő politikusként is kiemelten fontosnak tartja az egészségügy kérdését. E tekintetben éles különbséget tapasztal a makói és a vásárhelyi városvezetés hozzáállása között: míg a Maros-parti települést irányítók a lábukat lejárják a kórházuk fejlesztéséért, segítéséért, addig a megyei jogú város vezetése – Magyarországon példátlan módon – támadja, ellehetetleníti, sarcolja az egészségügyi intézményét, ami különösen a pandémia idején teljesen érthetetlen. Szerinte egyébkét emögött egyfajta „politikai vendetta” húzódik meg. „Politikai bosszúról van szó azért, mert a kórház vezetése és a kórház dolgozóinak jelentős része nem azt a zászlót lobogtatja, mint a városvezetés. Azért sarcolják, büntetik, támadják, adóztatnák az egészségügyi intézményt, mert vezetői és dolgozói nem azt gondolják, amit a polgármester akar. Fogalmazzunk világosan: ez a diktatúrák sajátja” – mutatott rá.
„Nem lehet pénz kérdése, hogy valaki meggyógyul-e vagy sem!”
Lázár hangsúlyozta, erősen hisz a kisebb, helyi kórházak erejében, gyógyító képességében, már csak az orvosok és a betegek közti személyes kapcsolatok miatt is, ezért is segített abban, hogy 2010 óta 5 milliárd forintnyi támogatás jusson a vásárhelyi és a makói kórháznak. Mint mondta, a makói kórház életben tartása és bővítése azért is fontos cél a következőkben, mert az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése, a fürdőépítés miatt jelentősen emelkedni fog az intézmény által ellátottak köre. Az országgyűlési képviselő az egészségüggyel kapcsolatban ugyanakkor fontos általános tanulságokra is felhívta a figyelmet.
„Április 3-án a múlt és a jövő között kell választanunk. Látványos a különbség a 2010 előtt leépítések, kórházbezárások és a 2010 utáni építkezések, béremelések között. Annak idején Vásárhelyen sok ezres tüntetéssel, élőlánccal kellett megmentenünk a kórházat a Gyurcsány-kormány bezárásától, és ne legyen kétségünk, a baloldal továbbra is ugyanúgy lakatot tenni a kisebb, vidéki egészségügyi intézményekre, ha újra hatalomra jutna. A Fidesz-KDNP viszont úgy gondolkodik, hogy egyetlen vidéki településtől, egyetlen vidéki embertől sem szabad elvenni a helyben gyógyulás lehetőségét” – mutatott rá.
Kiemelte, a baloldal azért „pusztította le” az egészségügyet 2010 előtt, hogy azzal egyfajta hiányt generáljon, és a saját maga által birtokolt fizetős szolgáltatások felé tolja az embereket.
Lázár szerint
semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy kormányváltás esetén ugyanerre törekednének, megcsonkítás, szétverés, rombolás és magánosítás várna a magyar egészségügyre.
„A mi politikai közösségünk ezzel szemben azt vallja, hogy mindenkinek joga van a jó minőségű állami egészségügyi ellátáshoz. Nem hiszünk és jómagam sem hiszek a magánosításban, a privát egészségügy uralmában, mert mindenkinek jár a minőségi ellátás. Nem lehet pénz kérdése, hogy valaki meggyógyul-e vagy sem. Az ellenzék máshogy gondolkodik, ők a pénz uralmában, a privatizációban hisznek. Szerintünk viszont súlyos hiba, ha a szegényebbeknek harmad-negyedrendű szolgáltatás jut, ezért továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy mindenki számára biztosítsuk a jó színvonalú állami ellátást és az egészséges élet feltételeit” – húzta alá.
Márki-Zay földadója jól mutatja: a baloldal gazdaellenes
A honatya arról is beszélt, céljai között szerepel a családok megerősítése mellett a helyi nevelési-oktatási intézmények további korszerűsítésének támogatása, valamint a települések közösségi életének bővítése, színesítése. Azt szeretné, hogy a választókerület minden településén, illetve a nagyobb városok minden városrészében legyen olyan kultúrház, közösségi ház, imaház, ahol összejöhetnek, találkozhatnak az emberek. Emellett külön igyekszik felkarolni az agrárium, a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és -kereskedelem, a helyi piacok megerősítésének ügyét. Lázár János mindezt kulcskérdésnek nevezte a vidékfejlesztés szempontjából.
„Ahhoz, hogy vidéken jó legyen élni, erősítenünk kell az agráriumra támaszkodó gazdasági lábat. Magyar tulajdonú nagykerekre és magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatra van szükség ahhoz, hogy valóban magyar és persze jó minőségű élelmiszerekkel láthassuk el a lakosságot. Komoly fantáziát látok a helyi piacokban is, reményeim szerint ezek vehetik fel a versenyt a multikkal” – vázolta fel. Hozzátette, akkor lesz több pénzük a vidéken élőknek, és akkor tudunk érdemben elmozdulni az önellátás felé, ha a szlovák vagy lengyel minta alapján minden 100, élelmiszerre költött forintból nem 40-45, hanem 60-80 jut majd magyar termékekre. Elárulta, tízéves távlatban az a célja, hogy érdemben javuljon a vidéki életminőség, és a földből, valamint a szolgáltatásokból, az idegenforgalomból lokálisan termelődő haszon lokálisan is hasznosulhasson.
Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, a baloldal gazdákhoz való hozzáállását jól mutatja, hogy miniszterelnök-jelöltjük Hódmezővásárhelyen földadót akart kivetni, hektáronként 6000 forintot fizettetne a földtulajdonosokkal. Lázár szerint ez pontosan olyan gazdaellenes „kuláküldözés, mint amit az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején láttunk”. Az országgyűlési választásnak tehát az is fontos tétje, hogy fejlődő pályán marad-e a magyar agrárium, vagy olyan kormány kerül hatalomra, mely csak adóztatni való alanyokat lát a földművesekben, a gazdálkodókban.
Budapest vagy vidék, ez itt a kérdés!
A Közös Nevezőben elhangzott, hogy a tram-train beruházást is rendszeresen támadások érik a vásárhelyi városvezetés részéről. Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta, saját maga is rendszeresen közlekedik a vasútvillamossal, folyamatosan ellenőrzi a működést, a közlekedést. Azt tapasztalja, hogy akik használják azok megszerették a modern, innovatív szolgáltatást. A kritikák szerinte arról szólnak, hogy a szegedi és a vásárhelyi baloldalnak „savanyú a szőlő”. Azt ígérte, a terveknek megfelelően úgy fogják beüzemelni a vasútvillamost, hogy az mindenki megelégedésére szolgáljon, annak ellenére, hogy a Botka László vezette Szeged ahol csak lehet, „betart” a projektnek, mert nem érdeke, hogy siker kötődjön a fideszes kormányzathoz, egy fideszes politikushoz. „Ami pedig Vásárhelyt illeti, Márki-Zay Péter arról beszél, hogy a tram-train csődtömeg –
miközben egyetlen csődtömeg van a városban, és úgy hívják, hogy Márki-Zay Péter.
Elég, ha csak a Jovány-busz projektjére, a városfejlesztésre, a városkarbantartásra, az utcák, terek rendezettségére vagy a közétkeztetés napi problémáira utalok” – világított rá.
Végezetül úgy értékelt: a parlamenti választás komoly kihatással lehet minden magyar ember életére, ezért is lényeges, hogy mindenki alaposan mérlegeljen a döntés előtt, hasonlítsa össze a 2002 és 2010 közötti baloldali, valamint a 2010 és 2022 közötti jobboldali kormányzat teljesítményét, eredményeit, tevékenységét. Emlékeztetett, a jelenlegi ellenzék vezetői – élükön Márki-Zay Péterrel – megkérdőjelezik a minimálbér-emelést, amiért amúgy 150 éve minden, a szegények oldalán álló politikus küzd, és hülyeségnek nevezik a rezsicsökkentést is, ami éves szinten sok százezer forintot hagy a magyar családok zsebében. Ez jól mutatja, hogyan állnak ezekhez a társadalom döntő többsége által egyébként kiemelkedően támogatott intézkedésekhez…
„Április 3-a fő kérdése ugyanakkor az, hogy Budapestet fejlesztjük tovább, vagy jut pénz a vidékre is. Minden választó a személyes sorsáról, életkilátásáról határozhat, de arról is véleményt mond, hogyan történjen meg a közös kassza felosztása. Ha a baloldal kerül hatalomra, akkor Magyarország Budapestország marad, mert a budapesti politikusok és az őket kiszolgáló helyi strómanok az uniós átlaghoz képest már így is 151 százalékos vásárlóerővel rendelkező fővárosnak juttatnák a forrásokat. Aki a vidék sorsát, fejlesztését tartja elsődlegesnek, az a Fidesz-KDNP-re adja a voksát” – összegzett.
Forrás: Promenad24.hu
