Kína csütörtökön visszautasította a NATO felszólítását, hogy semmiképpen se támogassa Oroszországot, és emlékeztette a nyugati katonai szövetséget, hogy az Egyesült Államok vezette erők voltak azok, amelyek a Jugoszlávia elleni 1999-es támadás során lebombázták belgrádi nagykövetségét.
“A kínai nép teljes mértékben át tudja érezni más országok fájdalmát és szenvedését, mert soha nem fogjuk elfelejteni, hogy ki bombázta le nagykövetségünket Jugoszláviában. Nincs szükségünk az igazságszolgáltatásról szóló kioktatásra a nemzetközi jog megsértőitől”
– közölte Peking brüsszeli diplomáciai képviseletének szóvivője, reagálva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyzéseire.
A diplomata a NATO-t “hidegháborús maradványnak” bélyegezve azt javasolta, hogy a szervezetnek önvizsgálatot kell tartania, hogy megvizsgálja, hogy terjeszkedésével és katonai műveleteivel hozzájárul-e a világbékéhez és stabilitáshoz.
Stoltenberg kedden Kínát támadta a NATO védelmi minisztereinek rendkívüli ülése előtt. Azt javasolta, hogy Peking “csatlakozzon a világ többi részéhez, és határozottan ítélje el az Oroszország által Ukrajnában végrehajtott brutális inváziót”, és azt mondta, hogy Moszkva bármiféle támogatása most abban segítené, hogy “folytassa a háborút, amely halált, szenvedést és hatalmas pusztítást okoz”.
“Kínának az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként kötelessége, hogy ténylegesen támogassa és betartsa a nemzetközi jogot”
– tette hozzá.
Oroszország február végén indított ukrajnai hadműveletét részben a NATO keleti irányú terjeszkedésével indokolta. Moszkva szerint ez egyre nagyobb fenyegetést jelentett nemzetbiztonságára, amelyet meg kellett szüntetni, miután az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak hajlandók békésen deeszkalálni a helyzetet. Oroszország azt is közölte, hogy meg kell védenie a kelet-ukrajnai népköztársaságokat az ukrán kormányerők folyamatos támadásaitól.
Peking támogatását fejezte ki Ukrajna területi integritása mellett, de egyetértett Moszkva indoklásával, mondván, hogy a NATO európai terjeszkedése egyértelműen provokatív.
Kína elutasította, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és bírálta azokat a nemzeteket, amelyek ezt megtették, illegálisnak és a világgazdaságot károsítónak minősítették az ilyen intézkedéseket.
1999. május 7-én éjfél körül egy amerikai B-2 bombázó csapást mért a belgrádi kínai nagykövetségre, három kínai újságíró meghalt és mintegy 20 ember megsebesült. A célzást a CIA végezte, amely később azt állította, hogy egy közeli katonai raktár koordinátáit akarta megadni.
Bill Clinton elnök bocsánatot kért a támadásért, balesetnek nevezve azt.
A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül indította el az 1999-es Jugoszlávia elleni bombázó hadjáratot, ahol Oroszország és Kína is megvétózott minden kísérletet. A katonai akciót azzal indokolták, hogy meg kell védeni a koszovói lázadókat a jugoszláv erők folyamatos támadásaitól.
Forrás: Oroszhirek.hu / South China Morning Post
