Az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény módosítására van szükség
– nyilatkozta a Mediaworks Hírcentrumának Horváth József, a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese.
A szakértő szerint a csaknem harmincéves jogszabályban a nemzetbiztonsági kockázat definícióját kellene hozzáigazítani a kor elvárásaihoz. Erre jelenleg meg is van a lehetőség, hiszen a kormányoldalnak megvan a törvény módosításához szükséges kétharmados többsége.
A vezérőrnagy úgy véli, szükség lenne arra is, hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat. Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg csak az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjait világítja át az Alkotmányvédelmi Hivatal, márpedig bármelyik képviselő birtokába is kerülhetnek olyan információk, amelyek érzékenyek a magyar nemzet biztonsága szempontjából.
A képviselők átvilágítása során együtt lehetne működni a partnerszolgálatokkal, sokféle megoldás létezik, és nem dughatjuk homokba a fejünket – fejtette ki Horváth, hozzátéve: nem zárhatjuk ki azt sem, hogy bármely állam oldaláról érkezhet olyan fenyegetés, amely ellen fel kell tudnunk lépni.
A politikai célokat szolgáló, külföldről finanszírozott civil szervezetek esetében Horváth József úgy látja, az az alapkérdés, hogy melyek azok, amelyek aktívan bele kívánnak szólni az adott ország belpolitikai életébe. – Ha erre tudunk válaszolni, akkor leegyszerűsödnek a problémák, hiszen ha valaki be akar avatkozni egy állam demokratikus működésébe, az már kockázatot jelent – hangoztatta.
Szerinte ennél is nagyobb kockázat, amikor bizonytalan eredetű pénzből kifejezetten külföldön mutatnak negatív képet hazánkról, amely anyagi kárt is okozhat Magyarországnak.
Többek között ez is oka annak, hogy eljárások indulnak ellenünk az EU-ban – állapította meg Horváth József.
(Forrás: magyarnemzet.hu, Mediaworks)
