Az ukrán háború kapcsán a világ két részre szakadt, és csupán pár állam áll ki Oroszország mellett. De a világ nem fekete és fehér, sőt még három szín is kevés az országok besorolásához, mert a kéknek is számtalan árnyalata van, és várhatóan a semleges országok jó része is narancsszínűvé válik, mikor arról kell majd dönteniük, hogy mennyire segítenek az oroszoknak a szankciók kikerülésében.
Az ASEAN-miniszterek az Egyesült Államok helyett inkább Kínába látogattak
A kínai külügyminisztérium március 28-án közölte, hogy Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Mianmar külügyminiszterei csütörtöktől vasárnapig Kínában tesznek látogatást Wang Yi államtanácsos és külügyminiszter meghívására.
A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagjai közül a négy külügyminiszter közelgő látogatása nemcsak Kína bensőséges kapcsolatait tükrözi a szomszédos országokkal, hanem azt is, hogy közös cél a Kína-ASEAN együttműködés előmozdítása – mondta Wang külügyminisztériumi szóvivő.
A találkozó tényét az teszi pikánssá, hogy
március elején a hírek szerint elhalasztották az Egyesült Államok és az ASEAN között március 28-ról március 29-re tervezett különleges csúcstalálkozót.
Wang ki is hangsúlyozta: „Az ASEAN fontos tagjaként Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Mianmar Kína baráti szomszédai és fontos partnerei a Belt and Road együttműködés előmozdításában. Kína folyamatosan kapcsolatot tartott az ASEAN-tagokkal, hogy elmélyítse a világjárvány elleni intézkedésekkel és a fejlődés helyreállításával kapcsolatos együttműködést a COVID-19 világjárvány kitörése óta”.
A kínai szakértők szerint a kisebb országok kínai látogatása épp akkor, amikor elhalasztották az Egyesült Államokkal való találkozót, azt mutatja, hogy az ASEAN Kínával hajlandó tárgyalni, nem pedig az Egyesült Államokkal.
„Míg az előbbi valóban és őszintén segíti őket a gazdasági fejlődés fellendítésében és a gyakorlati problémák megoldásában a win-win együttműködés révén, addig az utóbbi nem igazán törődik jelenlegi helyzetükkel, hanem csak arra akarja használni őket, hogy megfékezzék Kínát anélkül, hogy kézzelfogható hasznot hozna nekik. És az ASEAN-tagok tudják ezt” – mondta Qian Feng, a Tsinghua Egyetem Nemzeti Stratégiai Intézetének kutatási osztályának igazgatója a Global Timesnak hétfőn.
Qian azt is hozzátette, hogy az ASEAN részben az ukrajnai válság miatt próbálta elkerülni az Egyesült Államokkal való találkozást. "Az ASEAN nem akarja az Egyesült Államok oldalát választani az ukrajnai válságban, ami véleményük szerint csak tovább fokozná a feszültséget, ami eszkalálhatja a helyzetet" - mondta.
Afrika semlegessége az orosz-ukrán konfliktussal szemben
Az ENSZ Közgyűlésén az afrikai országok többsége vagy tartózkodott az orosz akciók elítéléséről szóló határozattól, vagy ellenezte is az elítélő határozatot.
Az afrikai országok független álláspontját az ukrán-orosz válsággal kapcsolatban egy józan és jól kiszámított, saját érdekeiken alapuló álláspont magyarázza. Emellett, széles körben elítélik az Ukrajna elleni katonai hadművelet miatti orosz erkölcsi kudarcot.
Az afrikai álláspont szerint,
az eddig a Moszkvával szemben alkalmazott nyugati szankciók hozzájárultak az elmúlt évtized legmagasabb globális kőolajáraihoz.
A nyersanyagok – például a búza, az árpa, a nikkel, a műtrágyák és a növényvédő szerek – árai is megugrottak a globális piacokon tapasztalható hiány miatt.
Az orosz-ukrán konfliktus így óriási hatással van a fejlődő világra. Afrika különösen küzd saját népének élelmezéséért. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete is figyelmeztetett arra, hogy idén a kontinens súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansággal nézhet szembe a COVID-19 világjárvány által kiváltott konfliktusoknak, aszálynak és gazdasági nehézségeknek köszönhetően.
Az afrikai országok nincsenek egyedül abban, hogy fenntartják független álláspontjukat az ukrán-orosz konfliktusokkal szemben. Ezért csatlakoztak Kínához, Indiához és Törökországhoz, amelyek szerint a szankcióknak semmi haszna nincs a probléma megoldásában.
A kínai lap nevetségesnek tartja, hogy az afrikai kontinens hallgatását a nyugati média Oroszország Afrikában növekvő befolyásával és gazdasági lábnyomával magyarázza.
Azzal érvelnek, hogy az afrikaiak Oroszország-bírálatának megtagadása az afrikai orosz „gyarmatosításon” alapszik. Mondják azok, akik évszázadokig gyarmatosították az afrikai országokat.
Szaúd-Arábia dollár helyett jüant fogadna el a kínai olajeladásoknál
Az Ukrajna elleni támadás 2014 után újra száz dollár fölé emelte az olaj hordónkénti árát, az orosz tartalékok befagyasztása pedig sok országot gondolkodóba ejtett. Ennek egyik elemeként a szaúdiak aktív tárgyalásokat folytatnak Pekinggel: a Kínának értékesített olaj egy részét jüanban számolnák el. Ez a lépés csorbítaná az USA-dollár dominanciáját a globális kőolajpiacon, és a világ legnagyobb nyersolaj exportőrének újabb elmozdulását jelezné Ázsia felé.
A Kínával folytatott tárgyalások a jüan-áras olajszerződésekről hat éve folynak, de idén felgyorsultak, mivel a szaúdiak egyre elégedetlenebbek az Egyesült Államokkal, amely szerintük nem teljesíti több évtizedes biztonsági kötelezettségvállalásait a királyság védelmében - írta a Wall Street Journal.
A szaúdiak dühösek amiatt, hogy az Egyesült Államok nem támogatja az általuk megkövetelt módon a jemeni polgárháborúba való beavatkozásukat, és hogy a Biden-adminisztráció megpróbál megegyezni Iránnal annak nukleáris programjáról. Szaúd-arábiai tisztviselők azt is mondják: megdöbbentette őket az Egyesült Államok tavalyi hirtelen kivonulása Afganisztánból.
Kína a Szaúd-Arábia által exportált olaj több mint negyedét vásárolja fel. Ha jüanban számolnák ezt el, akkor ezzel növelnék a kínai valuta értékét. A szaúdiak azt is fontolgatják, hogy a jüanban denominált határidős ügyleteket, az úgynevezett petrojuant is beépítenék a Saudi Arabian Oil Co., azaz az Aramco árképzési modelljébe. Szaúd-Arábia számára mélyreható változást jelentene, ha a napi durván 6,2 millió hordónyi nyersolajexport egy részét a dolláron kívül bármi másban áraznák be.
A globális olajeladások többsége – körülbelül 80 százaléka – dollárban történik, és a szaúdiak 1974 óta kizárólag dollárban kereskednek az olajjal, a Nixon-kormányzattal kötött megállapodás értelmében. Ez az egyezség biztonsági garanciákat is tartalmazott a királyság számára.
Kína 2018-ban jüan áras olajszerződéseket vezetett be annak érdekében, hogy valutája kereskedhetővé váljon, de ezek nem rontottak a dollár olajpiaci dominanciáján.
Kína fokozta közeledését a szaúdi királysághoz. Az elmúlt években Kína segített Szaúd-Arábiának saját ballisztikus rakéták építésében, konzultált a nukleáris programmal kapcsolatban, és elkezdett befektetni Mohammed bin Szalmán trónörökös kedvenc projektjeibe, például Neom-ba, a futurisztikus új városba.
Eközben a szaúdiak és az Egyesült Államok viszonya megromlott. Biden elnök még a 2020-as kampányban páriáknak nevezte a szaúdiakat Dzsamál Khashoggi szaúdi újságíró 2018-as meggyilkolása miatt. Mohamed herceg, aki az amerikai hírszerző hatóságok szerint megrendelte Khashoggi meggyilkolását, nem volt hajlandó részt venni Biden és a szaúdi uralkodó, Szalmán király múlt havi telefonbeszélgetésén.
A váltást támogató szaúdi tisztviselők azzal érvelnek, hogy a királyság a jüanból származó bevételek egy részéből fizethetné a szaúdi megaprojektekben részt vevő kínai vállalkozókat, ami segítene csökkenteni a valuta feletti, tőkeszabályozással kapcsolatos kockázatok egy részét. Kína további ösztönzőket is kínálhat, például a több milliárd dolláros befektetéseket a királyságban.
(Mandiner)
