A nukleáris háború kockázata most nagyon jelentős, nem szabad alábecsülni ezt a veszélyt, azonban sokan hajlandóak mesterségesen felfújni ezt a fenyegetést - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - amit a RIA Novosztyi szemlézett.
Emlékeztetett arra, hogy januárban az "öt nukleáris ország" megismételte az ilyen fegyverek alkalmazásának elfogadhatatlanságára vonatkozó tézisét.
"Ez a mi elvi álláspontunk. Nem szeretném, ha ezeket a kockázatokat most mesterségesen felduzzasztanák, amikor a kockázatok nagyon jelentősek, és sokan vannak, akik ezt szeretnék megtenni. A veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni"
- mondta az orosz diplomácia vezetője.
Reményét fejezte ki, hogy a nyugati országok nem engedik meg, hogy csapataikat Ukrajnába küldjék.
"Semmiképpen sem szabad megengednünk a harmadik világháborút, ebben a kontextusban látjuk Zelenszkij és csapatának állandó provokációit, akik szinte a NATO-csapatok bevetését követelik az ukrán kormány védelmére. És mindenki mindig azt mondja, hogy fegyvert adunk - ami persze szintén olaj a tűzre -, és ezekkel a fegyverszállításokkal arra akarják kényszeríteni az ukránokat, hogy az utolsó katonáig harcoljanak Oroszországgal, csak azért, hogy ez a konfliktus tovább tartson, csak azért, hogy - reményeik szerint - Oroszország egyre jobban szenvedjen tőle" - mondta Lavrov.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a NATO valamennyi vezetője kizárja a szövetség bevonását az Oroszországgal való közvetlen konfrontációba, kivéve Lengyelország vezetését.
Az ukrajnai helyzetről és a tárgyalásokról
Lavrov szerint a nyugati országok az ellenségeskedések folytatására sarkallják Kijevet.
"Még egyszer hangsúlyozom: az az érzésünk, hogy a Nyugat azt akarja, hogy Ukrajna folytassa a harcot, hogy folytassa, ahogy ők gondolják, az orosz hadsereg és az orosz katonai-ipari komplexum kifárasztását és kimerítését - ez egy illúzió"
- mondta.
A miniszter példaként a törökországi tárgyalások eredményét hozta fel.
"Isztambulban kaptunk tőlük először papíralapú javaslatokat, amelyeket a küldöttségük vezetője írt alá, és készek voltunk ezeket a javaslatokat alapul venni. Ezek finomhangolást igényeltek ahhoz, hogy konszenzusosak legyenek, de pozitívan értékeltük őket. <...> Ezek a javaslatok nem szerződés, hanem vázlatok és beszédtémák formájában születtek. Ezeket a téziseket azonnal átvittük a szerződés műfajába, és ezt a tervezetet továbbítottuk ukrán kollégáinknak. Aztán bemutatták nekünk az ellenötleteiket, amelyek gyökeresen eltértek az isztambuliaktól" - mondta Lavrov.
Hozzátette, hogy Kijev Washington és London ösztönzésére döntött ilyen lépés mellett, amelyek azt javasolták az ukrán hatóságoknak, hogy keményítsék meg álláspontjukat.
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy Ukrajna tárgyalásokat imitál, és hogy elnöke nyilvános beszédeiben ellentmondásba keveredik önmagával.
"Amit Nyugaton úgy érzékelnek, hogy Zelenszkij tehetségesen mutatja be érdeklődési körét, megközelítéseit, az egy ilyen sajátos dolog. Ha nem a tehetségének külső megnyilvánulásait nézzük meg alaposan - jó színész, ráadásul a külső megnyilvánulásokban is vannak vicces dolgok, amelyek megmutatják, milyen állapotban van néha -, hanem ha jobban megnézzük, és elolvassuk a lényegét annak, amit mond, akkor ott ezer ellentmondást találunk"
- mondta a miniszter.
Kijev képviselőinek más nyilatkozataira is rámutatott.
"Éppen ma olvastam egy üzenetet - a Verhovna Rada elnöke azt mondta, hogy a válság következtében Ukrajna nem fogja kivenni az alkotmányából a NATO-hoz való csatlakozási szándékra vonatkozó rendelkezéseket. Hogyhogy? Minden tárgyalás Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszáról szól, amelyhez biztonsági garanciák társulnak, amelyek egy bizonyos területre vonatkoznak majd" - emlékeztetett Lavrov.
Ugyanakkor bizakodását fejezte ki, hogy az ukrajnai konfrontáció egy diplomáciai dokumentum aláírásával véget ér.
"De ennek a megállapodásnak a paramétereit a katonai akciók azon szakasza fogja meghatározni, amelyben ez a megállapodás valósággá válik" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Február 24-én Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna denácifikálására és demilitarizálására. Vlagyimir Putyin elnök szerint célja, hogy "megvédje azokat az embereket, akiket a kijevi rezsim nyolc éve zaklatásnak, népirtásnak tesz ki".
Mint a védelmi minisztérium közölte, a fegyveres erők csak a katonai infrastruktúrára és az ukrán csapatokra csapnak le, és máris jelentősen csökkentették Ukrajna harci potenciálját. Az orosz védelmi minisztérium szerint a fő feladat Donbász felszabadítása.
