Mélyrepülésben a baloldali ellenzék, a Mi Hazánk óriásit erősödött.
Ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak - többek között ez derül ki a Medián felméréséből, mely a HVG számára készült. Ez az első olyan kutatás, mely az országgyűlési választások után készült.
E szerint többségbe (54 százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második szavazópolgár, illetve minden harmadik párt nélküli, „bizonytalan” válaszadó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe. Még a veszteseket támogatók borúlátása is csökkent, igaz, csak egy paraszthajszállal (95-ről 92 százalékra).
A választani tudó biztos szavazók körében a
- Fidesz 60;
- a Momentum 8;
- a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció 7-7;
- a Magyar Kétfarkú Kutya párt 6;
- a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 3-3;
- az MSZP 2;
- az LMP és a Párbeszéd 1-1 százalékon áll.
Azonban mindent egybevetve a Mi Hazánk annyiban is átvette a Jobbik korábbi (2014 és 2018 közötti) szerepét, hogy egy hónappal a választások után – ha csak szűk különbséggel is – a legerősebb ellenzéki pártnak tekinthető: 1 százalékponttal megelőzi a DK-t, és még 1-gyel a Momentumot. Ezek persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem elhanyagolható.
Emellett T. László a teljes szavazókorú népességben az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került. Erősen árnyalja azonban a képet, hogy az ellenzéki szavazók körében viszont kilenc közül a legutolsó.
Az adatok alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a Mi Hazánk első embere 53 százalékos támogatottságot élvez a kormánypárti szavazók körében, és csak 14 százalékosat az ellenzékiekében. Olyan esetre azonban eddig még soha nem volt példa, hogy – mint most T. László – egy magát ellenzékiként pozicionáló politikus számottevően kedveltebb legyen a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon.
