A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a magyar kormányzati struktúrában is a miniszterelnökség irányítása alá tartoznak majd.
A nemrég közzétett új kormányzati struktúrában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tagozódnak be. Mint köztudott, idáig az elhárítás, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a belügyiminiszter, míg a hírszerzés, azaz az Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter irányítása alá tartozott. Az új szerkezetben az AH és az IH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) is a miniszterelnökség fennhatósága alá kerül.
A sajtóban már napok óta kiszivárgott részinformációkra reagálva többen példátlan hatalomkoncentrációt emlegettek, ám ha a nemzetközi gyakorlatot szemügyre vesszük, egyértelműen kiderül, hogy számos országban hasonló szabályozás honosodott meg.
Szinte végeláthatatlan azon államok listája, ahol a szolgálatok közvetlenül a miniszterelnöknek vagy a kormányfő kabinetirodájának jelentenek. Ezekből hozott példákat a Mediaworks Hírcentrum.
Németország
A német Bundesnachrichtendienst (BND) feladata, hogy külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból releváns információkat gyűjtsön és ezt a szövetségi kormánynak jelentések, valamint elemzések formájában elérhetővé tegye. A BND szövetségi hivatalként a szövetségi kancellár hivatalának hatáskörébe tartozik.
Franciaország
Franciaországban a 2017-ben felállított Nemzeti Hírszerzési és Terroristaelhárítási Koordináció (Conseil national du renseignement, CNRLT) az elnöki hivatal része. Az elnökségi szerv feladata, hogy koordinálja a hírszerzési ügynökségek általános munkáját, illetve, hogy a Nemzeti Terrorelhárítási Központon (Centre National de Contre-Terrorisme, CNCT) keresztül irányítsa az ügynökséges terrorellenes harcát.
Olaszország
Olaszországban is a miniszterelnöki hivatal része az Információvédelmi Részleg (Dipartimento delle Informazioni per la Sicurezza, DIS). A 2007-ben felállított hivatal feladata többek között az államtitkok védelme, a titkosszolgálatok által gyűjtött adatok koordinálása és adminisztrálása. A részleg a miniszterelnökség alá tartozó nagyobb olasz hírszerzési rendszer része, melynek további tagjai: a miniszterelnökség alá tartozó hírszerzési államtitkár (ha kinevezik), a minisztériumok közötti köztársaságvédelmi bizottság (Comitato Interministeriale per la Sicurezza della Repubblica, CISR), a Külső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (Agenzia informazioni e sicurezza esterna, AISE), valamint a Belső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (Agenzia informazioni e sicurezza interna, AISI).
Spanyolország
Spanyolországban a miniszterelnök tanácsadó részlegeként működik az ország Nemzetvédelmi Részlege (Departmento de Seguridad Nacional, DSN), melyet 2012-ben alapítottak. Nevéből eredendően elsősorban a nemzetvédelemmel kapcsolatban látja el tanáccsal Spanyolország miniszterelnökét, hogy a kormány a kellő politikai intézkedéseket tudja meghozni.
Portugália
A Portugál Köztársaság Információs Rendszere (Sistema de Informações da República Portuguesa, SIRP) a portugál hírszerzés koordináló szerve. Feladata, hogy a bel- és külbiztonsággal, a függetlenséggel, illetve a portugál állam egységével és integritásával kapcsolatos veszélyekre figyelmeztesse a kormányt. Alá tartozik a Biztonsági Hírszerzési Szolgálat (Serviço de Informações de Segurança, SIS), valamint a Védelmi és Stratégiai Információs Szolgálat (Serviço de Informações Estratégicas de Defesa, SIED) is. A SIRP a portugál miniszterelnök közvetlen fennhatósága alá tartozik.
Lengyelország
Lengyelországban a miniszterelnöki kabinetiroda alá tartozik a lengyel kormány államvédelmi elemző részlege, nemzetvédelmi részlege, kibervédelmi részlege, valamint adatkezelési részlege is. Az államvédelmi elemző részleg nevéből adódóan Lengyelország biztonságával kapcsolatban látja el a kormányt elemzésekkel, a nemzetvédelmi részleg koordinálja a nemzetvédelmi intézmények munkáját, illetve végrehajtja a miniszterelnök feladatait a titkosszolgálatokkal kapcsolatban, a kibervédelmi részleg elsősorban az országos kibervédelmi rendszer működéséért, míg az adatkezelési részleg az adatnyilvánossággal kapcsolatos politika megfogalmazásáért, és a belső, valamint külső kormányzati szervek adatainak megosztásáért felel.
Csehország
Csehországban az Információvédelmi Szolgálat (Bezpečnostní Informační Služba, BIS) tölti be a hírszerző szerepét. A szolgálat a kormánynak (a miniszterelnöknek és a minisztereknek), illetve a Cseh Köztársaság elnökének jelent.
Görögország
Az 1953-ban alapított görög Nemzeti Hírszerzési Szolgálat (Ethnikí Ypiresía Pliroforión, EYP) feladata az információszerzés, az elhárítás, a terrorizmus elleni harc, valamint az érzékeny jellegű állami kommunikáció biztonsága. A szolgálat kizárólag Görögország kormányfőjének jelent.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban a nemzetvédelem és a hírszerzés a National Security Secretariat, valamint a Joint Intelligence Organisation képében szintén a miniszterelnöki kabinetiroda része. A két szervezet közül a Joint Intelligence Organisation felelős a hírszerzésért, melyet a miniszterelnöknek és a National Security Councilnak biztosít.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban az Office of the Director of National Intelligence (ODNI) közvetlenül az elnöknek jelent. Az ODNI feladata, hogy irányítsa az United States Intelligence Communityt a hírszerzés integrálásában, valamint szintén az ODNI felelős a President’s Daily Briefért (PDB), amely egy, az elnöknek eljuttatott napi hírszerzési összefoglaló. A ODNI-t vezető igazgató egyúttal a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) tagja is, mely közvetlenül a Fehér Ház részét képezi. A tanács az amerikai elnök elsődleges fóruma, melynek feladata, hogy az elnök tanácsadóival és kormányának tagjaival a nemzetvédelemmel kapcsolatban, valamint külügyi kérdésekben tárgyaljon. Ugyancsak közvetlenül a Fehér Házhoz tartozik az Office of National Cyber Director is, melyet 2021-ben hoztak létre, és amelynek feladata, hogy az elnököt kibervédelmi kérdésekben tanácsokkal lássa el.
Izrael
Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata, a Moszad feladata, hogy az állam szükségletei szerint a nyilvánosság bevonása nélkül információkat gyűjtsön, továbbá hogy kapcsolatot tartson más országok hírszerzésével. A Moszad eleinte a külügyminisztérium alá tartozott, azonban 1951-ben azt a döntést hozták, hogy a szervezet kizárólag a miniszterelnöknek feleljen a miniszterelnöki kabinetiroda 25 egységének egyikeként. Szintén az izraeli miniszterelnök alá tartozik az Izraeli Biztonsági Ügynökség (Sabak/Sin Bet), mely az ország belbiztonsági szerve.
Argentína
Argentínában a 2015-ben felállított Szövetségi Hírszerzési Ügynökség (Agencia Federal de Inteligencia, AFI) feladata, hogy a kormányzat számára hírszerzési jellegű információkat gyűjtsön. Az ügynökség az argentin elnöki hivatal része.
Brazília
Brazíliában az argentin hírszerzéshez hasonlóan az elnöki kabinetiroda része a Brazil Hírszerzési Ügynökség (Agência Brasileira de Inteligência, ABIN), melyet 1999-ben alapítottak.
Ausztrália
Az ausztrál Office of National Intelligence az ausztrál miniszterelnöknek, illetve a kormány nemzeti védelmi bizottságának felel. A szervezet 2018-ban jött létre, feladata pedig, hogy a NIC (National Intelligence Community) szervezeti irányítását lássa el, valamint a lehetséges összes forrás felhasználásával hírszerzési tevékenységet végezzen a kormánynak, illetve fenntartsa az ausztrál állam birtokában lévő Open Source Center névre hallgató adatgyűjtő központot.
Japán
A japán miniszterelnöki kabinetiroda alá tartozik a kabinet Hírszerzési és Kutatási Irodája (Naikaku Jōhō Chōsashitsu, Naichō), azaz a japán hírszerzési ügynökség. Az iroda közvetlenül Japán miniszterelnökének jelent.
A lista korántsem teljes, de jól mutatja, hogy az új magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.
