Ma ez pörög a liberális felületeken...
Az orosz–ukrán háború, illetve az emiatt hozott szankciók sora miatt a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap az orosz energia, azon belül is az árazás helyzete. Ez egyébként többnyire hónapról hónapra változik több tényező miatt is – a februári helyzet például azt mutatja, hogy rég nem igaz már Vlagyimir Putyin február 1-jei mondása, miszerint Magyarország a piaci ár ötödéért kapja az orosz gázt, olyannyira, hogy az EU-átlaghoz képest negyedével fizettünk többet, Romániához képest pedig háromszoros áron vettük az orosz gázt.
Az már korábban is ismert volt, hogy februárban – tehát miután Putyin a fentieket mondta Orbán Viktor moszkvai látogatásán – 30 százalékkal a tőzsdei ár fölött vette Magyarország az „olcsó orosz gázt”, a G7 most viszont az Eurostat adataiból kihámozta azt is, hogy európai viszonylatban hova került a magyar árazás.
Fontos persze megjegyezni, hogy a helyzet az egyes országok és Oroszország között megkötött szerződések miatt hónapról hónapra drasztikusan változhat, és nem is minden ország közli, mennyi gázt és mennyiért vett, vagy hogy az importált gázt mely országokból szerezték be, és a módszertan is eltérhet országról országra. Tizenegy EU-s tagországot azért így is lehet egymáshoz képest viszonyítani, ahogy az EU-s átlag is ismert.
Ezek alapján kiderül, hogy februárban
a régióban több ország is jóval kevesebbet fizetett az orosz gázért Magyarországnál, az ismert EU-s adatok alapján pedig csak egy EU-s ország, Litvánia vette drágábban az energiát nálunk.
A G7 azt is kifejti, mi áll ennek a hátterében. Az év elején – másokhoz képest – olcsónak számító cseh, román és szlovén gázimport valószínűleg annak köszönhető, hogy a szerződésben az előző kilenc hónap átlagárán vásárolnak, míg Magyarország a tavaly szeptemberben aláírt szerződés szerint két hónapos eltolással követi a piaci változásokat. Tehát nálunk hamarabb jelentkezik a drágulás, de ha javul a piac, az is előbb jelentkezik a magyar importban.
