Ezentúl főispánoknak kell majd nevezni a kormánymegbízottat – ezt is tartalmazza a kormánynak a jövő évi költségvetéshez benyújtott törvénymódosító javaslatcsomagja. Az indoklás szerint azért, mert vissza kell térni a kommunizmus előtti időkhöz.
Benyújtotta kedd este a kormány a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosító javaslatcsomagját, amely nemcsak arról rendelkezik, államosítanak több kiemelt budapesti közterületet, hanem egy, a 2023-as büdzséhez csak nagyon lazán kapcsolódó, szimbolikusnak szánt intézkedést is tartalmaz:
újjáélesztik a főispáni tisztséget, amely az újkori magyar közigazgatásban, 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött.
A benyújtott javaslat az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja. Az indoklás szerint azért, mert "a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek”.
A törvényjavaslat szövege kitér arra is, hogy az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman kifejezést, ami városatyát jelent, míg Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
A főispáni cím újraélesztése nem most került elő először a rendszerváltás óta: 1990-ben az Antall József vezette kormány szerette volna ezt elérni, de a hazaáruló SZDSZ, amely nélkül nem lett volna meg az ehhez szükséges kétharmad, megfúrta a javaslatot.
