Amikor kirobbant az orosz-ukrán háború, a nyugati nagyhatalmak azonnal célkeresztbe vették Moszkva olajexportját. A legfrissebb adatokat alapján, ha a mennyiségét vizsgáljuk, akkor csökkent az orosz fosszilisnyersanyag-export, de összegszerűen Oroszország nem bukott akkorát, mint talán azt elsőre gondolták a büntetőintézkedéseket bevezető országok.
A háború első száz napja alatt a Kreml 93 milliárd euró (több mint 36 ezer milliárd forint) bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából. Ennek 61 százalékát, mintegy 57 milliárd euró (több mint 22 ezer milliárd forint) értékben az Európai Unióba importálta.
A legnagyobb importőrök sorrendben az alábbiak voltak:
Kína, 12,6 milliárd euróval;
Németország, 12,1 milliárd euróval;
Olaszország, 7,8 milliárd euróval;
Hollandia, 7,8 milliárd euróval;
Törökország, 6,7 milliárd euróval;
Lengyelország, 4,4 milliárd euróval;
Franciaország, 4,3 milliárd euróval;
India, 3,4 milliárd euróval.
Oroszország nyersanyagbevételei az alábbiak szerint alakultak:
46 milliárd eurót a nyersolaj, 24 milliárd eurót a vezetékes gáz, 13 milliárd eurót az olajtermékek, 5,1 milliárd eurót pedig a cseppfolyósított földgáz (lng) tesz ki, és további 4,8 milliárd eurót a szén adja – a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) által bemutatott kimutatás szerint.
