Jöhetnek a vármegyék, a főispánok és az összevont választások.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a héten folytatja a munkáját az Országgyűlés, a politikai viták mellett pedig két fontos törvényjavaslat vitája is megkezdődik. Az egyik az alaptörvény tizenegyedik módosítása, ami azt tartalmazza, hogy egy napon tartsák 2024-től az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, valamint azt, hogy visszatérjen a tradicionális vármegye elnevezés. A másik javaslat pedig a frakciófinanszírozást érinti, amivel elejét vehetik a baloldal „trükközésének”, írják, hogy kevesebb képviselővel több állami támogatáshoz jutnak.
Vármegyék?
Ma a politikai vitáké lesz a főszerep, az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk és azonnali kérdések is várhatók. A héten a legfontosabb téma az alaptörvény tizenegyedik módosítása lesz, amelynek vitája holnap kezdődik meg. A javaslatot még múlt kedden nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Az indítvány szerint
2024-ben az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával.
A kormánypárti politikus szerint a módosítás azért lenne indokolt, mert idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.
Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak.
A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg, írja a lap, így szerintük a kifejezés visszaállítása a mai magyar jogrendbe pedig biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Vége a „trükközésnek”
Az alaptörvény újabb módosítása mellett a tisztelt Ház megkezdi a vitát az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomagról is, amit Kocsis Máté Simicskó Istvánnal, a KDNP frakcióvezetőjével közösen nyújtott be a parlamentnek. A változtatás főleg a frakciófinanszírozást érinti, mivel az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnének a jelenlegi szabályok mellett a baloldali frakciók az államnak.
A kormánypárti előterjesztés véget vet a baloldal „trükközésének”, írják, hogy az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alakítottak: miközben nyolcszázezer szavazót veszítettek az április 3-i választásokon 2018-hoz képest, hárommilliárd forinttal többe kerülnének az adófizetőknek.
Az előző ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,2 millió forintjába került az államnak, míg egy baloldali honatya 3,1 millióba,
ami a jelenlegi szabályok szerint az új parlamentben egy kormánypárti honatyánál 2,6 millióra, míg egy baloldali képviselőnél 4,6 millióra növekedne. A törvénymódosítás előterjesztői szerint ez nincs rendben, havonta képviselőnként másfél millió forint többlete keletkezne a baloldalnak, holott kevesebben lettek.
A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőjének javaslata egy új számítást tartalmaz. Elvonja a baloldaltól a szerzett hárommilliárdot, a kormánypártok pedig leadnak kétmilliárd forintot, de egy ellenzéki képviselő még az új rendszerben is többe fog kerülni, mint egy kormánypárti. A pártok az így megtakarított pénzzel hozzájárulnak a rezsivédelmi alaphoz. Emellett változtatni fognak a felszólalási időkereteken is.
Most három és félszer több beszédidő áll az ellenzéki frakciók rendelkezésére, mint a kormánypártokéira.
Főleg a törvényjavaslatok vitája esetében lehet csökkentés, de ott is megmarad az ellenzéki túlsúly, a napirend előtti felszólalások időkeretén viszont nem kívánnak változtatni.
