200 bázispontot emelt a jegybank az egyhetes betéti tender kamatán, hogy mentse a menthetőt. Az első piaci reakciók alapján úgy tűnik, nem sikerült megnyugtatni a befektetőket.
Miután szerda délután Virág Barnabás jegybanki alelnök megígérte a kamatemelést, csütörtök délelőtt a szavakat tett követte: a Magyar Nemzeti Bank 7,75-ről 9,75 százalékosra emelte az egyhetes betéti tender kamatát. Ez az a kamat, amelyért a bankok egy hétig az MNB-nél tarthatják a pénzüket, és mivel most újra magasabb lett, mint az alapkamat, most ez számít az irányadó kamatnak.
Amikor szerda délután Virág megszólalt, akkor a forint épp 415-416-os szinten járt az euróhoz képest, és a befektetők legalább részben értékelték a kamatemelés ígéretét, a nap végére 408-ig erősödött vissza az árfolyam. Azóta azonban, ahogy megjelent a hivatalos dokumentumok közt az új kamatszint, nemhogy maradt volna a forint ezen a szinten, hanem percek alatt 411-ig esett, azóta gyakorlatilag szabadesésben romlik az árfolyam, cikkünk megjelenésekor 413 forintot kérnek egy euróért.
A tőzsdenyitás utáni percekben nem teljesen szokatlanok a nagy ingadozások, de ebből a hirtelen nagy zuhanásból úgy tűnik, nem tudta az MNB megnyugtatni a befektetőket, valószínűleg ennél nagyobb emelést vártak.
A jegybank alelnöke arról beszélt az indoklásában, hogy az „elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet” növeli az inflációs kockázatokat és veszélyezteti az árstabilitást – vagyis a forintárfolyamról nem beszélt. Ez olyan szempontból nem is meglepő, hogy az MNB sokszor hangsúlyozza, nincs árfolyamcélja. A júniusi inflációs adatot péntek délelőtt fogja közzétenni a KSH.
