Az ország jelentős részén aszály van, az Alföld középső és tiszántúli részén a legrosszabb a helyzet – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálatra (OMSZ) hivatkozva.
A folyamat nem most kezdődött, már a tavalyi év is száraz volt Magyarországon. De az aszály kialakulásának esélyét megnövelik az utóbbi évek melegebb nyarai, és a gyakoribb intenzív hőhullámok.
A kevés csapadék is hozzájárul a tartós szárazsághoz, az Alföld középső és tiszántúli részén a féléves csapadék mennyisége június végén nem érte el a 120 millimétert sem. Ezen a területen ez a szokásos féléves értéknek nagyjából a fele.
A dunántúli hegyvidékekben, a nyugati és délnyugati országrészben jobb a helyzet: itt a féléves csapadék mennyisége június végén elérte a 250-300 millimétert, ami az ilyenkor szokásos átlagos mennyiség.
Általános tendencia, hogy a délnyugati országrészben több eső esik, általában a hegyvidéki területek csapadékosabb, míg az Alföld középső része a legszárazabb.
Az OMSZ Facebook oldalán azt írja:
„az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot”.
A tartós aszály miatt több tó is kiszáradt az utóbbi időben Magyarországon. Például Baranya megyében tíz horgásztó apadt ki, nemrégen pedig egy Debrecen melletti kedvelt kirándulóhely, a Vekeri-tó is kiszáradt. Múlt héten Szolnoknál rekordalacsonyan volt a Tisza vízszintje.
A csapadékhiány annyira súlyos szerte az országban, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is a jelenlegi legfontosabb kihívások között említette az aszályt.
