Ez a régió stabilitásának veszélyeztetése esetén következhet be – közölte Jens Stoltenberg, a védelmi szövetség főtitkára.
„A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR kész beavatkozni a régió stabilitásának bármilyen veszélyeztetése esetén” – jelentette be szerdán a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja.
„Mindent meg kell tenni a régióban kialakult feszültség elmérgesedésének megelőzésére.
A NATO mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katonája kész segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére. „Egymás megértése a helyzet elmérgesedésnek megelőzését szolgálja” – húzta alá. Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák az eszkalációt.
A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, hogy csütörtökön tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülését. Stoltenberg a nap folyamán Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel is találkozik.
Vucic: A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára
Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében, ugyanis mint fogalmazott – „a felek szinte semmiben sem értenek egyet”. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében. „Remélem, elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megoldásra jussunk kompromisszum elérésével. A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára” – fogalmazott Vucic, majd hozzátette:
szeretnék megerősíteni az együttműködésüket, és el akarják kerülni az eszkaláció vagy a konfliktus mindenfajta lehetőségét.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
(MTI)
