Az orosz külügyminiszter megfenyegette Moldovát.
Az orosz külügyminiszter nemrégiben úgy fogalmazott, Moldova hagyja békén az általa el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaságban állomásozó orosz csapatokat, máskülönben kemény katonai válaszcsapásra számíthat – írja az Index.
Moldova keleti, oroszbarát szakadárok ellenőrizte térségében már több mint 30 éve, a Szovjetunió széthullása óta állomásoznak orosz egységek. Nem sokkal korábban az orosz külügyek irányítója azzal vádolta meg a moldovai államfőt, hogy egyáltalán nem törekszik a Dnyeszter menti Köztársaság (Transznyisztria) helyzetének tárgyalásos rendezésére.
Szergej Lavrov szerint
Maia Sandu elnökasszony az USA és az Európai Unió kottájából játszik, aminek nyomán úgy tűnik, nincs napirenden a párbeszéd a térség problémájának rendezésére”
– idézi a híroldal az orosz külügyminisztert.
Újabb háború a láthatáron?
Az Index beszámolója szerint Lavrov az interjúban azt is elmondta, hogy Moszkva kész a Moldovában élő orosz ajkúak megsegítésére, felemlítve, hogy az ország déli részében élő mintegy 150 ezres gagauz kisebbség is az elismerésre törekszik. Az orosz külügyminiszter már júliusban is tett kirohanást Moldova ellen, amikor azt mondta, az országban mindent lenulláznak, ami orosz, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ukránok tették. Még ugyanabban a hónapban az EU megadta a tagjelölt státuszt Ukrajnának és Moldovának.
Lavrov szavaira az újraegyesítési kormányhivatal válaszolt egy közleményben, amely szerint továbbra is a transznyisztriai kérdés békés rendezése mellett kötelezik el magukat.
Egyébként nem ez az első alkalom, hogy Moszkva az orosz nyelvet, illetve az oroszul beszélők helyzetét hozza fel Moldova kapcsán. Idén márciusban például a moldovai orosz nagykövetség orosz ajkúakat keresett meg azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul jelentsék, ha „nemzetiségi, kulturális, vallási vagy nyelvi megkülönböztetést tapasztalnak”. Válaszul a Moldovában élő orosz ajkúak online petíciót indítottak, amelyben felszólították Moszkvát, hogy hagyja békén az országot, ahol ők semmiféle diszkriminációt nem érzékelnek – olvasható az Index cikkében.
