Az alábbiakban Papp Sándor és Hrubík Béla a munkácsi turulszobor eltávolítása kapcsán megfogalmazott nyílt levelét olvashatják.
Tisztelt cím
Ukrajna Nagykövetsége, Pozsony*
*Jurij Muska nagykövet a napokban távozott posztjáról, új, kinevezett nagykövet még nincs
Mi, felvidéki magyarok, akik az életünk során, - kortól függően, - már több államalakulatban is éltünk úgy, hogy közben nem mozdultunk el a szülőföldünkről, tisztelettel fordulunk Önökhöz, mint Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövetéhez Szlovákiában.
Szlovákia polgárai vagyunk, akik az első pillanattól kezdve segítő kezet nyújtottunk a menekült ukrán családoknak, egyéneknek, polgármestereink, településeink magyarjai jelenleg is számtalan helyen segítik anyagilag, adományokkal és jó szóval a kiszolgáltatott ukránokat.
Teszik, tesszük mindezt Isten segítségével, emberbaráti szeretettől vezérelve, nem várva érte se köszönetet, se hálát, s ez így van jól.
Aggódunk a háború eszkalációja miatt, aggódunk minden további áldozatért, és természetesen nagyon aggódunk, az egyetemes magyarsághoz tartózó, - Ukrajnában élő, és az ukrán hadsereg kötelékeiben harcoló, - magyar fiatalemberek életéért is, akik közül már kétszázan életüket vesztették ebben a háborúban.
Segítünk, aggódunk, imádkozunk és bízunk abban, hogy hamarosan véget ér az öldöklés és újra lehet építeni a kapcsolatainkat Kárpátaljával is, mint ahogyan volt ez a békeidőkben. Éppen ezért értetlenül állunk afölött, hogy Munkácson, több, mint száz éves magyar történelmi emlékhelyet romboltak le, a magyar turult, hogy helyébe Ukrajna állami szimbólumait helyezzék el.
Miért teszik ezt!? – kérdezzük zaklatottan, hiszen ezzel a tettel, csak sebet ejtenek az ukrán és a magyar nép kézfogásán. Mi szükség van most erre, tisztelt Ukrajna? Kik állnak ennek a nyilvánvaló provokációnak a hátterében, mert ez nem egyéb, mint provokáció a magyar nemzet ellen.
Mit mondjunk ezek után azoknak az ukrán menekültjeinknek, akikkel naponta találkozunk? Mondjuk el, hogy a ti országotok bánt, provokál bennünket, magyarokat, akik éppen a ti testi és lelki épségeteket óvják, itt a Felvidéken, a mai Szlovákiában?
Igazából nem is várunk Önöktől választ, csupán annyit kérünk Önöktől, annyit kérünk a józanul gondolkodó ukránoktól, hogy merengjenek el a Munkácson történteken és tegyék fel önmaguknak is a kérdést.
Miért!?
Kelt Kalondán és Ipolynyéken, 2022. október 14-n
Az aláírók névsora:
Falath Zsuzsanna, Pozsony, Nagy Olivér, Alsószeli, Gyimesi György, Csicser, Králik Róbert, Komárom, Őry Péter, Csallóközcsütörtök, Mácsadi István, Farnad, Simon Bódis Enikő, Kuntapolca, Wirth Jenő, Léva, Básti Sándor, Fülek, Domonkos Roland, Dunaszerdahely, Bedécs László, Rimaszombat, Oriskó Norbert, Galánta, Brunczlík Viktor, Somorja, Edmár Attila, Dunaszerdahely, Dian Csaba, Ipolyság, Pallya Gábor, Galánta, Dobosi Róbert, Naszvad, Kürthy Gábor, Ipolyság, Nagy Norbert, Tornalja, Gömöry Lóránt, Ipolynyék, Farkas Ottó, Dobfenek, Hencze Attila, Dunaszerdahely, Jakab Sándor Hazajáró, Tesmag, Méry János, Somorja, Ladányi Lajos, Kalász, Bögi Pathó Melinda, Zalaba, Borka Zoltán, Érsekújvár, Köpöncei Péter, Palást, Tóth Zoltán Zarándok, Nagybalogm, Csonka Ákos, Zselíz, Berényi József, Alsószeli, Dr. Somogyi Alfréd, Apácaszakállas, Hudár Zoltán, Csoltó, Vörös Szabolcs, Dunamocs, Szombath Angéla, Pogány, Mészáros Csaba, Baka, Szalay Tibor, Nemesócsa, Bögi Tímea, Csilizradvány, Kovács Koppány, Somorja, Száraz Dénes, Érsekújvár, Dolník Tibor, Bátorkeszi, Pleva László, Alsószeli, Horváth Ferenc, Felsőszeli, Cetli Gábor, Felsőszeli, Kovács Mária, Dunaszerdahely, Vass Ilona, Nagymegyer, Bozsaky Csaba, Komárom, D.Károlyi Ancika, Ekecs, Flaska Rita, Felsőszeli, Zink Vass Nóra, Megyercs, Banyák Olga, Nemesócsa, Mikóczy Zoltán, Futo László, Vágkirályfa, Molnár Judit, Pozsony, Varga Béla, Pozsony
