Ha most tartanák Franciaországban a köztársaságielnök-választás első fordulóját, Emmanuel Macron helyett Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, korábbi elnöke nyerné meg a voksolás első fordulóját, derült ki a francia lap, a Journal du Dimanche és az Ifop közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. - írja a Magyar Nemzet.
Az Ifopnak arra a kérdésére, hogy „Ha jövő vasárnap tartanák a francia elnökválasztás első fordulóját, legnagyobb valószínűséggel ön mely jelöltre adná le a szavazatát?”
a válaszadók 30 százaléka válaszolt úgy, hogy Marine Le Pennek szavazna bizalmat, aki az idei elnökválasztás április 10-én megtartott első fordulóján 23,5 százalékot kapott. Ez Le Pen népszerűségének 6,5 százalékpontos növekedését jelzi.
Ugyanakkor a jelenlegi köztársasági elnök, Emmanuel Macron a szavazatok 29 százalékát megszerezve csak másodikként futna be, 1,2 százalékpontos növekedést regisztrálva az áprilisban megszerzett és az első helyet biztosító 27,8 százalékos szavazati arányhoz képest.
Bár az Ifop felmérése szerint a második fordulóból továbbra is Emmanuel Macron kerülne ki győztesként, most már csak a szavazatok 53 százalékát tudhatná magáénak a tavaszi második fordulóban megszerzett 58,5 százalék helyett. Eközben Le Pen már a voksok 47 százalékát szerezné meg a második fordulóban a tavasszal regisztrált 41,5 százalék helyett.
A felmérés eredményeiről szintén beszámoló Europe 1 rádióadó megjegyzi, hogy
Macron egyértelműen csökkenő politikai támogatottsága különösen annak fényében lehet érdekes most, hogy a francia miniszterelnök, Élisabeth Borne szombaton jelentette be, hogy nem zárja ki a francia parlament feloszlatásának a lehetőségét sem, mivel a parlamenti abszolút többség hiányában a kormány törvényalkotó képessége meggyengült.
Macron pártja a júniusi parlamenti választásokon vesztette el abszolút többségét, és azóta kisebbségben kormányoz. Az elmúlt két hétben a francia kormány háromszor alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkelyét, és így a jövő évi költségvetést, valamint a társadalombiztosítás finanszírozását – utóbbit két részletben – parlamenti szavazás nélkül fogadta el.
Mindhárom eljárás után a baloldali összefogás, az Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (Nupes) képviselői és a Nemzeti Tömörülés (RN) is bizalmatlansági indítványokat nyújtottak be a kormány ellen, a Nupes kezdeményezését az RN pedig voksokkal is támogatta. Ha a bizalmatlansági indítványokat a nemzetgyűlés ellenzéki képviselői megfelelő létszámban megszavazták volna, az a kormány bukását idézte volna elő. Élisabeth Borne a Nupes és az RN összefogását a francia kormány megbuktatására sokkolónak nevezte a portugál országos napilapnak, a Publicónak adott szombati interjúban, és bejelentette, hogy nem zárja ki a francia parlament feloszlatásának a lehetőségét sem.
(Magyar Nemzet)
