Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az EU három napon keresztül tartó közgyűlésén közös megoldásokat fogalmaztak meg többek között az éghajlatváltozásra, a világjárványokra, a terrorizmusra, a szegénységre és az emberi jogokra vonatkozólag.
Az új partnerségi megállapodás az Európai Unió és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (AKCS-országok) közötti kapcsolatokat szabályozó új jogi keretként szolgálna.
A megállapodás viszont eddig nem jött létre, mert a magyar parlament nem fogja jóváhagyni ezt a dokumentumot.
A kormány álláspontja szerint ugyanis ez erősíti a migrációt.
"Nem arra kell megállapodást kötni Afrikával, hogy az afrikaiak jöjjenek Európába, hanem arra, hogy az afrikaiak maradjanak Afrikában"
- mondta Szijjártó Péter tavaly decemberben a brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az eddig érvényes megállapodást a felek 20 évre kötötték, és 2000-ben fogadták el, így az eredetileg 2020 februárjában járt volna le. Azonban úgy döntöttek, hogy tovább alkalmazzák a megállapodás rendelkezéseit 2021. november 30-ig , illetve addig az esetleges korábbi időpontig, amikor az EU és az AKCS-országok közötti új partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazása kezdetét veszi vagy az új megállapodás hatályba lép.
Magyarország azonban továbbra is vétóz.
„Az egyenlők közötti multilateralizmus az egyetlen konkrét előrelépési út ezekben a sötét időkben, amikor úgy tűnik, a nacionalizmus, a háború és a bizalmatlanság uralkodik a nemzetközi színtéren. Az AKCS–EU KPK egy világítótorony, amelyet meg kell őrizni és meg kell erősíteni. Itt az ideje, hogy Orbán kormánya feloldja vétóját, és átadja a lehetőséget ennek a döntő fontosságú Gyűlésnek a továbblépésre” - mondta Carlos Zorrinho, a most lezárult közgyűlés társelnöke, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője a hvg.hu nevű ukrán propagandalap beszámolója szerint.
