2024. március 29. - Auguszta
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Készül a kilencedik szankciós csomag, a nukleáris együttműködést is tiltanák

Már az előkészületek hírére drágulni kezdett a gáz az amszterdami tőzsdén.

A Világgazdaság arrót tudósít, hogy az újabb szankciók említése a 100 eurót közelítő szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket. Hozzátették: a balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődik Brüsszelben a kilencedik uniós szankciós csomag Oroszország ellen. Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal.

Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport, valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embergó kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz vízijárművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.

Atom helyett takarékosság?

Az új pakk Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködés tiltása lenne – nyilatkozta Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek, írják. Hangsúlyozzák: a szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a  nukleáris energiát is. „Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni” – nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.

Emlékeztettek: az előző pakkok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval – fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik, írják.

A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp.

Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia nagyhatalomnak számító Franciaország is.

Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is, az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel0ľdél-koreai együttműködésben épülne meg. A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni. Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni, írja a lap.

Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU-felé, teszik hozzá.

Van gáz, vagy nincs gáz?

Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politiconak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy „az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai”. A VG úgy fogalmaz, a diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt.

Az IEA szerint Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a jövő télre, mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.

Brüsszel érthetetlen okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a szállításokat.

A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.

„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? 

Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?”– fogalmazott Szijjártó Péter.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató