Az IDEA Intézet nyár végén végzett kutatása szerint a magyar társadalom 47 százaléka szerint Magyarország előbbre tartana az Európai Unióval való viszonyban, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. A megkérdezettek szerint a politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat.
A kutatás keretében annak jártak utána, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen lenne hazánk és az Európai Unió viszonya, ha nem Orbán Viktor állna az ország élénk. Arra is kitértek, hogy a társadalom tagjai hogyan jellemzik a miniszterelnök unióval szembeni magatartását.
A kutatás eredményei alapján a társadalom tagjai elsősorban negatív jelzőkkel illetik Orbán Viktor Európai Unióval szemben tanúsított magatartását. A társadalom relatív többsége szerint jobb lenne Magyarország és az Európai Unió viszonya, ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. A válaszadók 47 százaléka pedig azt mondta, hogy "sokkal jobb, és előbbre tartanánk, mert Orbán politikája miatt nem kapunk uniós forrásokat".
A megkérdezettek 29 százaléka vélekedett úgy, hogy " hátrébb, Orbán végre kiáll a magyar érdekekért". A válaszadók 12 százaléka szerint pedig a kérdés független a miniszterelnök személyétől, mert nélküle is "ugyanitt tartanánk". Szintén 12 százalék volt azoknak a száma, akik a kérdésben nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni - áll a kutatás eredményében.
A kutatás keretei között a válaszadóknak hat jelző közül kellett kiválasztaniuk azt az egyet, amely a véleményük szerint a leginkább megragadja Orbán Viktor Európai Unióval szembeni magatartását.
A legnagyobb arányban, a válaszadók 36 százaléka a "bomlasztó" kifejezést választották, ezt pedig a "realista" szó követte, amit a megkérdezettek 20 százaléka tartott a legmegfelelőbbnek. Minden hatodik megkérdezett "konfliktuskeresőnek" nevezte a miniszterelnököt, míg a válaszadók 10 százaléka "konszenzusra törekvőnek" értékelte Orbán Viktor hozzáállását. A válaszadók mintegy 4 százaléka szerint "együttműködő", 1 százalékuk pedig a "baráti" jelzőt választotta.
Összességében tehát, ha Orbán Viktor Európai Unióval szemben tanúsított magatartása kerül terítékre, a pozitív és a negatív jelzők mérlegének nyelve a társadalom szemében egyértelműen az utóbbiak felé billen el.
