2024. március 29. - Auguszta
EUR : 395.83
USD : 367.33
Időjárás ikon19°

Új rekord: 22,5 százalék volt az infláció novemberben

22,5 százalék volt az infláció novemberben.

Huszonnégy éve nem volt annyira nagy az infláció Magyarországon, mint idén novemberben, ráadásul miközben Európa sok helyén már lassulni kezdett a drágulás üteme, nálunk tovább száguld, az előzetes adatok szerint az EU élére. Az élelmiszerek 43,8, a háztartási energia 65,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak. És mivel a KSH most a novemberi számokat adta ki, ebben a benzinár elengedése még csak benne sincs.

Elemzők szerint a következő hónapokban még gyorsulhat a drágulás, de 2023 közepétől már várhatóan lassulni fog.

Az utóbbi egy év drágulásából a legtöbbeknek a rezsicsökkentés átalakulása és az élelmiszerárak jelentős növekedése fájhat. De míg az új rezsiárak nem mindenkit érintenek, az élelmiszerek árváltozásával mindannyian találkozunk. Az élelmiszerek egy sor okból drágulnak, a legfontosabb közülük az energiaárak növekedése, a háború miatti termeléskiesés és az egész kontinenst sújtó aszály.

22,5 százalékosra nőtt az infláció idén novemberben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A háztartási energia 65,9, az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágultak egy év alatt. Ez 1996 második negyedéve óta a legmagasabb mutató.

Ebben pedig a benzinársapka elengedésének hatása természetesen még nincs is benne – úgy számoltunk, hogy amikor majd az teljes mértékben érezteti a hatását, a legjobb esetben is 2 százalékponttal dobja majd meg az inflációt. A most kiadott adatokban a járműüzemanyagoknál 3,3 százalékos árcsökkenést mértek, hiszen tavaly novemberben, amihez hasonlítjuk a számokat, havi átlagban 500 forint körül volt a benzin és a gázolaj ára is, csak a hónap közepétől jött az ármaximálás.

Korábban a három balti állam és néha Csehország inflációja nagyobb volt a magyarnál, most azonban a lett adat 21,7 százalékos, az észt és a litván pedig 21,4, és ugyan ezek még csak előzetes adatok, a trend világos. A saját régiónkkal pedig mint ha nem is egy pályán lennénk: Szlovákia inflációja 15,1 százalék, Ausztriáé 11,1, Szlovéniáé 10,8 az előzetes adat szerint, ahonnan pedig még csak októberi adat van, ott azt látjuk, hogy Lengyelország 16,4, Csehország 15,5, Horvátország 12,7 százalékos drágulást élt át akkor.

Ha nem az egy évvel korábbihoz viszonyítjuk a drágulást, hanem az októberihez, akkor azt látjuk, hogy azóta 1,8 százalékkal nőttek az árak – ennyit az újabb, épp a múlt havi inflációs adat közlésének napján bejelentett árstop hatásairól.

A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 24 százalékosra nőtt, ez egy hónapja 22,3 százalék volt. Az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott nyugdíjas infláció pedig 23,6 százalékról 25,2 százalékosra nőtt.

Több mint egy éve tart, nem látszik a vége

Az infláció az egész világon 2021-ben kezdett el felpörögni, amikor a koronavírus-járvány miatti lezárásokat hirtelen sok helyen egyszerre oldották fel. Ekkor a gyorsan meginduló gazdaság miatt számos termékből hiány alakult ki, az égbe lőttek ki az energia- és alapanyagárak, és akadozni kezdtek a globális ellátási láncok.

Az európai helyzetet idén februártól az orosz-ukrán háború hatásai is rontották. A visszatartott orosz energiahordozók és a szankciók miatt leálló kereskedelem az EU keleti felében szinte mindenhol a 10-20 százalékos sávba lökte az inflációt.

Magyarországon a kormány sokáig piaci beavatkozással igyekezett mérsékelni az inflációt, a rezsicsökkentésen túl így ársapkát raktak az üzemanyagra és először hat, majd később nyolcfajta élelmiszerre. Az élelmiszerárstop hatásairól vita van, hiszen a kieső bevételt a kiskereskedők a többi terméken igyekeznek visszahozni.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató