Bosszúhadjáratnak tartják a hódmezővásárhelyi gazdák, hogy Márki-Zay Péter baloldali polgármester kezdeményezésére földadót vetettek ki rájuk. Úgy vélik, hogy az igazságtalan sarc súlyos versenyhátrányt okoz az amúgy is komoly nehézségekkel küzdő termelőknek, akik végső soron kénytelenek lesznek a termékek áraiba beépíteni az adót. Márki-Zay adóját tehát így is, úgy is a kisemberek fizetik majd meg. Az ügyben indult aláírásgyűjtéssel megakadályoznák a sarcolást.
Továbbra is forrnak az indulatok Hódmezővásárhelyen, ahol a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat a közelmúltban úgy határozott: 2023. január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként csaknem tízezer forint adót kell fizetnie. A döntést követően a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aláírásgyűjtést indított a balliberális polgármester javaslatára bevezetett földadó ellen.
A gazdák attól is tartanak, hogy a rossz példa ragadós lesz, és vírusként terjed el az országban a baloldali vezetésű településeken. Tóth Mihály hódmezővásárhelyi termelő például biztos benne, hogy az intézkedés nem több, mint Márki-Zay Péter bosszúja a gazdák ellen. Szavai szerint a polgármester tudja, hogy a termelők körében mind a helyi polgármester, mind a baloldal elutasítottsága nagy, ezért így vesz elégtételt a gazdákon.
Csapás csapás hátán
– A földadó hatalmas érvágás a gazdáknak, főleg a 2022-es pocsék év után, idén a történelmi aszály és az orosz–ukrán háború miatti szankciós politika negatív következményei, az energiaválság és a jelentős áremelkedés egyszerre jelentkezett. Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el – panaszolta lapunknak Tóth Mihály.
A mezőgazdasági mérnök hozzátette: ebben az évben a termés katasztrofális volt, és fogalmuk sincs, hogy a gazdatársadalomnak mit hoz a jövő, mennyire lesznek aszályosak a nyarak. Tóth Mihálynak nem csak bérbe adott földjei vannak, maga is gazdálkodik, de a termés természetesen nála is nagyon rossz volt. Változó mértékben, de a búzából, kukoricából, árpából, napraforgóból és repcéből is sokkal kevesebb termett, mint szokott. Mint megtudjuk tőle: tömegével voltak olyan földek, amelyeken nem arattak, mert még a betakarítás költségei sem térültek volna meg. Ha ez a tendencia a következő években is folytatódik, akkor nagyon nagy baj lesz – véli a gazda.
Láncreakciót indíthat el a sarc
– S ha nem lett volna elég a csapásokból, az aszálykárból, a megemelkedett művelési költségekből, a brutális energiaárakból, akkor még itt van Márki-Zay Péter bosszúja. Csak rossz szándék húzódhat meg egy olyan sarc mögött, amely az amúgy is meggyengült termelőket sújtja, de akik a túlélés érdekében megpróbálják majd továbbgörgetni a terheket – jelentette ki Tóth Mihály. Az adót ugyanis a bérbeadó, ha tudja, ráterheli a bérlőre, aki nem tehet mást, mint beépíti a megnövekedett költséget az áraiba.
Ez láncreakciót indít el, és további élelmiszerár-emelkedést okoz majd. Végső soron az amúgy is nehéz helyzetben levő kisemberek járnak rosszul, akik kénytelenek lesznek még drágábban megvásárolni az élelmiszert. A gazda szerint éppen ezért képmutató és álságos, ahogy Márki-Zay Péter érvelt a földadó bevezetése mellett. A balliberális polgármester ugyanis azt mondta, hogy a földadót a gazdagokra vetették ki, hogy legyen pénz a szegények támogatására.
Nem tudni, hogy pontosan milyen kalkulációk alapján, de azt is elárulta: a sarcból nyolcvanmillió forint bevételre számít. Márki-Zay az egykori kommunistákat megszégyenítő módon még azt is megjegyezte: szerinte büszkének kellene lennie annak, aki a földadót befizeti a város kasszájába, mert ezzel a szegényeket támogatja. Hozzátette: „nagyon szép dolog”, hogy „a tehetősebb hódmezővásárhelyi emberek most hozzájárulnak a szegények segítéséhez”. – Ez az érvelés arcpirító és álszent, és persze arra is kíváncsi leszek, hogy a bevétel miként jut majd el a szegényekhez, és a pénzosztást ki ellenőrzi majd – hangsúlyozta a gazda.
Versenyhátrányt szenvednek a termelők
Nem csak Tóth Mihály és ismeretségi köre szenvedi meg a hódmezővásárhelyi önkormányzat földadóját, hiszen korábban, kárpótláskor nagyon sokan jutottak némi földhöz, ők azonban ma már jobbára idős emberek. S attól még, hogy van néhány hektár földjük, messze nem gazdagok. Ezt emelte ki lapunknak Motika Dezső jogász, szaktanácsadó is, aki maga is gazdálkodik. A szakember rámutatott arra: nem minden bérleti szerződés ad lehetőséget a földadó továbbhárítására, de ahogy a megállapodások lejárnak, a tulajdonosok biztosan beépítik majd a földadót a bérleti díjba, megemelve annak összegét.
Amíg viszont erre nincs mód, addig sok esetben a kis pénzű, néhány hektár földdel rendelkező tulajdonosok fizethetik a földadót.
– Ha pedig ezt a bérlők felé érvényesítik, akkor a hódmezővásárhelyi gazdák versenyhátrányba kerülnek a környékbeli termelőkkel szemben, mivel ők nem fizetnek ilyen pluszterhet. Így Márki-Zay Péter polgármester tulajdonképpen a város termelőit sújtja keményen a földadóval, aminek végül a településen élők isszák meg a levét
– mutatott rá Motika Dezső. A férfi végül kitért arra is, hogy ha már Márki-Zay Péter szóba hozta a gazdag embereket, a polgármesternek számos tehetős támogatója van helyben és országosan is, elég csak Bige László multimilliárdos vállalkozóra gondolni, akit nem sújt a földadó.
– Ha a gazdagokat akarja megsarcolni, akkor inkább hozzájuk kellene fordulni – fűzte hozzá Motika Dezső. Szél István, a Magosz Csongrád-Csanád megyei elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról tájékoztatott, hogy óriási az érdeklődés az országos aláírásgyűjtés iránt, és a kezdeményezéshez már eddig több ezren csatlakoztak.
– Ha összegyűlik a kellő számú szignó, akkor törvénymódosítást fogunk kezdeményezni. El szeretnénk érni, hogy Magyarországon soha sehol ne lehessen földadót kivetni, akármilyen politikai erő is lesz hatalmon – közölte a petíció céljáról Szél István.
(MNO)
