2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

A Nagykörúton túlra, vidékre terjeszkednének a magyarországi LMBTQI-lobbi nagyágyúi

A Befogadó terek elnevezésű, iskolákat és munkahelyeket megcélzó programot az Európai Bizottság finanszírozza.

Vidékre is kiterjesztik az iskolákat és munkahelyeket célzó érzékenyítő programjukat a hazai LMBTQI-szervezetek, írja a Magyar Nemzet a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvivőjének beszámolójára alapozva.

Az „érzékenyítő” tanfolyamokat Facebookon is hirdetik; a pécsi, szegedi (illetve budapesti) események leírásából kiderül, ugyanis az egyébként az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség jogok és értékek elnevezésű programja (CERV) keretében pénzelt események célja, hogy

„minél több olyan iskola legyen Magyarországon, ahol a szexuális, nemi kisebbségekhez tartozó diákok biztonságban érzik magukat,

önmaguk lehetnek és kibontakoztathatják képességeiket, mert a társaikkal egyenlő jogokat élveznek”.

Az ismertető azt is hangsúlyozza, hogy a „befogadó iskolai terek létrejöttének egyik kulcsszereplői az iskolában dolgozó tanárok, szakemberek”. Az Amnesty International Magyarország és a Labrisz szakemberei, trénerei számukra állították össze a tizenhat órás ingyenes továbbképzést (amelyre január 14-ig lehet jelentkezni), és amelynek elvégzése után a résztvevők

-„eligazodhatnak az LMBTQI-fogalmak között, valamint ismerik a homofób és transzfób törvény negatív társadalmi hatásait;
-ahol relevánsnak érzik, be tudnak építeni szexuális és nemi kisebbségeket érintő tartalmat az óráikba;
-a saját iskolai környezetükre szabva alkalmazni tudnak olyan módszereket, amelyek segítik a bullying megelőzését és kezelését;
saját intézményükre szabott tervet hoznak létre annak érdekében, hogy az minél befogadóbbá váljon”.
-Rédai Dorottya, a Labrisz ügyvivője a Telexnek korábban arról beszélt, az lenne jó, ha akkreditált képzést tudnának csinálni a tanároknak. „A pedagógusoknak meg van adva, hogy hány év alatt mennyi továbbképzésen kell részt venniük, de abba csak az akkreditált képzések számítanak bele. Biztos vagyok benne, hogy nagyon-nagyon nehéz lenne most egy ilyen programot akkreditáltatni. Szegény pedagógusok pedig annyira túl vannak terhelve, hogy nem fognak elmenni egy akkreditálatlan képzésre, mert nem fér bele az életükbe” – fejtegette.

Rédai kitért arra is, a Meseország mindenkié című kiadvány meséivel kapcsolatban is tartanak képzéseket a pedagógusoknak, arról, hogy „hogyan lehet felhasználni a meséket az órákon különböző emberi jogi témák megvitatására”. Az interjúból kiderült továbbá, hogy szeretnének egy szülői projektet is, mivel a Labrisznál úgy vélik: ilyen képzésre is lenne igény.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató