A népességszabályozó létszámstopot kezdeményező Svájci Néppárt szerint a migráció – az Európai Bizottság érvelésével ellentétben – csak rombolja, nem pedig építi a gazdaságot, a mesterséges népességnövekedés pedig recesszió felé hajtja az országot.
Magyarország 2015 óta következetesen képviseli azt az álláspontot, amely szerint a menekültek és a gazdasági bevándorlás kategóriáját teljesen külön kell kezelni. Az, hogy a kettőt az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) folyamatosan megpróbálja összemosni, a jelenlegi, tagállamok közötti konfliktuson messze túlmutató, egyenesen katasztrofális következményekkel járhat az EU-ra nézve.
Magyarországot az EU Brüsszel által kézivezérelt egyes tagországai nagy részben a migrációs politika miatt nézik fekete báránynak. Ameddig a vita elvi alapokon, érvek és ellenérvek ütköztetésével zajlik, nincs túlzottan nagy gond. Az igazi probléma akkor kezdődik, amikor az EP erősen diktatórikus hajlamai úgy kerülnek felszínre, hogy konkrétan a neki jogosan járó anyagi források visszatartásával kezd zsarolni egy tagállamot, és szankciós mechanizmussal akarja kikényszeríteni azt, amit a szokásos vállveregetéssel nem tud elérni.
Kívül már tényleg tágasabb
A zsarolás nem csak Magyarországot érinti, hanem gyakorlatilag minden olyan államot, amelynek gazdasága nagy részben az uniós szerződésektől függ. Az EB még akkor sem szakít ezzel a nemes szokásával, amikor a válság és az infláció kézzelfoghatóan felszínre hozza a rejtett problémákat: többek között a lakhatási válságot, a környezetvédelmi célok elérésének ellehetetlenülését és a szociális, vagy éppen a segélyezési rendszer hihetetlen túlterheltségét.
Hogy egy ország célkeresztbe kerüljön, ahhoz még csak nem is kell EU-s tagállamnak lenni. Svájc legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió, az EB pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt kihasználva akaratát és az EU-s álláspontokat a lehető legtöbb területen ráerőltesse az országra. Svájc valós és súlyos problémákkal néz szembe: lakossága – alapvetően és elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően –
az elmúlt húsz esztendőben 21 százalékkal nőtt, és közelít a kilencmillió fő felé.
2022-ben 146 ezer ember érkezett az országba, a tendencia enyhülésére pedig semmi nem utal. A bevándorlók okozta gazdasági károk a Svájci Néppárt (SVP) szerint annyira súlyosak, hogy várhatóan népszavazást kezdeményez a lélekszám határának megállapítása érdekében. Marcel Dettling, az SVP és a Nemzeti Tanács tagja úgy fogalmazott: az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válságával kell szembenézni, és ha nem cselekednek, az események egyszerűen átlépnek rajtuk.
Migráció és erőszak
A Svéd Néppárt népszavazási kezdeményezését számos indok támasztja alá. Az elsők között szerepel a gazdasági migránsok döntő többségét adó olyan csoportok jelenléte az országban, amelyek nem tudnak vagy nem is akarnak beilleszkedni Svájc társadalmi, kulturális és tradicionális környezetébe.(Ugye emlékszünk még a magyar kormány sokat szidott plakátkampányára a „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket” témakörben? Ez pontosan ugyanaz.) Ezt pedig a napnál világosabban bizonyítják a svájci börtönök statisztikái. Tavaly a fogvatartottak kétharmada külföldi állampolgár volt, a legtöbben közülük algériaiak. Őket a románok, a franciák, az eritreaiak és az olaszok követték, csak éppen svájciak nem voltak a Top 5-ben.
A gazdasági fellendülés meséje
Az Európai Bizottság egyik fő érve a gazdasági bevándorlás mellett az, hogy a migránsok Európába áramlása óriásit lendít mind a létszámhiányban fuldokló munkaerőpiacon, mind a gazdaságon. Az SPV szerint ez mese habbal. A migráció által kiváltott népességnövekedés egyáltalán nem hoz magával gazdasági erősödést – éppen ellenkezőleg: a mennyiség a minőség rovására megy. Thomas Matter, a Nemzeti tanács néppárti képviselője rámutatott: a népességnövekedés valójában elérte azt a pontot, amely már a recesszió felé taszítja az országot,
az egy főre eső jövedelem emelkedése már tavaly sem volt képes követni a népesség 2,5 százalékos tavalyi növekedését.
10 millió és nem több
A mostani népszavazási kezdeményezés tanult az elmúlt évek sikertelenségéből. Bevándorlási referendum helyett „fenntarthatósági kérdéseket” tesznek fel, vagyis arra akarnak rávilágítani, hogy mennyibe kerül az államnak a bevándorlók fizetése vagy szociális, lakhatási támogatása, és ez meddig tartható fent válság idején.
Az elsődleges cél, hogy a lakosság létszáma a bevándorlás miatt ne haladja meg a 10 millió főt.
