A lelet akár kétezer éves is lehet.
A lapos, négyzet alakú homokkőre vésett ábrákból álló szöveg a skandináv írásbeliség legkorábbi példája lehet az oslói Kultúrtörténeti Múzeum keddi tájékoztatása szerint.
Mint fogalmaztak, a lelet
a valaha talált legrégebbi rovásírásos feliratok közé tartozik, és a legkorábbi rúnakő a világon.
„Norvégiában és Skandináviában ez a lelet lehet a rúnával kőre történő írás egyik első kísérlete a vaskorból” – mondta el Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem professzora, aki hozzátette, hogy feltehetően kés vagy tű hegyével készült a felirat.
A rúnakövet az Oslótól nyugatra fekvő Tyrifjord közelében, egy sír feltárásakor, 2021 őszén találták. A hamvasztógödörben talált tárgyak kormeghatározásából következtetek arra, hogy a rúnákat valószínűleg i. sz. 1 és 250 között vésték a kőre.
A bejelentésig azért telt el ilyen viszonylag hosszú idő, mivel a kormeghatározás hosszadalmas folyamat volt”
– mondták el a régészek.
A 31 centiméterszer 32 centiméter nagyságú kövön, amelyet lelőhelye után Svingerud-kőnek neveztek el, több felirat is található, de nem mind értelmezhető nyelvileg. Az egyik felirat például „Idiberug”, ami egy nő vagy férfi vagy egy család neve lehetett. Elképzelhető, hogy azé a személyé, aki a sírban nyugszik. A páratlan lelet egy hónapig látható január 21-től a Kultúrtörténeti Múzeumban, amely Norvégia legnagyobb történelmi leletgyűjteményével rendelkezik a kőkortól a modern korig.
(MTI)
