1945-ben ezekben a februári napokban zajlott le a német és magyar katonák kitörési kísérlete a Budai Várból. Az utóbbi években a kitörésre való emlékezés sajnálatosan sok politikai vitát kavart. A vitát gerjesztő csoportok a történelmünket akarják átírni, múlt évben szervezett külföldi szélsőbaloldali, anarchista csoportok zavarták meg a megemlékezéseket. A szomorú és véres esemény történelmünk része, melyben csak a magyar és német oldalról több mint 20 ezren vesztették életüket a kitörési kísérlet néhány napja alatt.
Tegnap feltehetően német anarchista csoport tagjai félholtra vertek egy magyar férfit Gazdagréten. A nyolc símaszkos bűnöző felfegyverkezve, hátulról támadott meg egy munkába igyekvő a magyar fiatalembert – délután fél egykor – miután leszállt a buszról (valószínűsíthetően a terepszínű ruházata, tarsolya miatt!). Joggal várhatjuk el a magyar rendőrségtől, hogy mindent megmozgatva fogják felkutatni a szélsőbaloldali németül beszélő fiatalokat, és biztosítani a mai és a holnapi hagyományőrző rendezvények, történelmi túra résztvevőit. Most kell elejét venni, hogy hazánkban is eluralkodjon a félelem légköre a szélsőbaloldali politikai bűnözőktől! A kitörésnapi történelmi megemlékezésekre tartókat fokozott figyelemre intjük, egységben az erő – nagyobb csoportokban közlekedjenek. A rendőrségtől pedig elvárjuk a határozott, kemény fellépést a tomboló “antifasiszta”, valójában anarchista és szélsőbaloldali erőszakszervezetek ellenében.
A szovjet ostromgyűrű átvágására tett elkeseredett kísérlet, talán az egyik legvéresebb mészárszéke volt a második világháborúnak. A harcokban katonák, EMBEREK vesztették életüket. Budapestet – Adolf Hitler kíméletlen döntése nyomán – erődvárossá változtatta a német hadvezetés. A második világháború egyik legdrámaibb városostroma szép fővárosunkban zajlott le. Az utókor által értelmetlennek tartott makacs német védekezés több ezer budapesti polgári lakos halálát és fővárosunk nagy arányú pusztulását okozta. A harcokban a lehengerlő szovjet offenzívát megállítani már nem lehetett, ám kiemelendő tény, hogy a németek mellett harcoló magyar katonák soraiban nemzettársaink, távoli és közeli rokonaink harcoltak becsülettel és nagy bátorsággal. Az emlékezés alkalmával az elesett katonák esetében nem való vizsgálni, hogy értelmetlenül haltak e hősi halált. A háborúban elesetteknek a kegyelet kijár, akármilyen oldalon harcoltak is. A szovjet hadifogság rettenetét nem vállaló német – magyar és nemzetközi katonacsapat halált megvető bátorsággal próbált utat törni a hatalmas orosz túlerőn keresztül. A várban rekedt katonai alakulatok mellett – félvén a szovjetek kegyetlen megtorlásától – sok civil is fegyvert ragadott és a kitörő katonák közé beállt. A Széna tér és a Szél Kálmán tér egy szörnyűséges mészárszékké változott. A kitörési kísérlet során elszigetelt kis csoportoknak sikerült csak átvágni az orosz ostromgyűrűt.
A kitörési kísérlet sikertelennek bizonyult. Összesen mintegy 700 katona érte el a német vonalakat. Budapest elesett, és kezdetét vette a borzalmas szovjet megszállás.
Budapest ostroma a 2. világháború egyik leghosszabban elhúzódó és legvéresebb városostroma volt. A 102 napig tartó harcokban több mint 150 ezer ember vesztette életét (70 ezer szovjet, 48 ezer német és magyar katona) a polgári áldozatok számát 38 ezerre becsülik.
Emlékezzünk a főhajtással a második világégés hősi halottjaira és áldozataira.
(Kurultaj.hu)
