Hodász András saját traumájáról is írt Pető Attila elítélése kapcsán.
A Papifrankó Youtube-csatornáról ismert Hodász András a SzemLélek portálon vallotta be, hogy kamaszkorában szexuális visszaélést követtek el ellene.
„Magam is érintett vagyok: kamaszkoromban több alkalommal, szexuális visszaélést követtek el ellenem is” – írja a Szemléleken Hodász András, akit korábban saját kérésére Erdő Péter bíboros mentett fel a papi szolgálat alól ideiglenes jelleggel.
Hodász annak kapcsán számolt be a vele történtekről, hogy másodfokon is bűnösnek találta zaklatás miatt a bíróság Pető Attilát, azt a 36 éves férfit, akit több mint húsz évvel ezelőtt, tizenhárom éves korában egy katolikus pap, az azóta a papságból elbocsátott Szűcs Balázs molesztált. Balázs atya ellen 2015-ben indult egyházi vizsgálat és büntetőeljárás, 2016-ben pedig kitették az egyházból. Az egyház feljelentette ugyan a rendőrségen is, de a világi jogszabályok miatt az eljárás nem folytatták le. Korábban Pető Attila testvére évekig zsarolta Balázs atyát, a hallgatásért pénzt kérve cserébe. Ezért Pető testvérét jogerősen elítélték. A molesztálási ügy már régen lezárult.
Ez az eljárás azonban nem a molesztálással kapcsolatos közvetlenül, hanem egy magánvádas eljárás, ami Pető ellen azért indult, mert miután többször írásban fenyegetőzött budapesti és veszprémi főpapi liturgiák megzavarásával, Snell György és Süllei László bejelentést tettek, és a távolságtartás elrendelését kérték a hatóságoktól. Azt, hogy az ügyből bírósági eljárás legyen, nem is a bejelentők, hanem az ügyészség kezdeményezte. A per tehát nem a gyermekbántalmazás kapcsán indult ellene, hanem attól teljesen függetlenül. Snell György azóta elhunyt a koronavírus-járványban.
Hodász felidézte, „a bíróság az ítélet kihirdetésekor azt mondta, hogy
csak és kizárólag a zaklatás tényét vizsgálták, nem volt feladatuk az Attilával korábban történtek figyelembevétele.
A katolikus egyház képviselői pedig azzal védekeztek, hogy ők mindent megtettek Attila ügyében” – tette hozzá.
Az írásból kiderült, hogy Hodász néhány hónappal ezelőtt részt vett egy baráti sörözésen, ahol a beszélgetés témája a szexuális abúzus irányába terelődött. Főként arról volt szó, hogy milyen lépéseket tehetünk a gyermekek védelmében. Az egykori atya azt az álláspontot képviselte hogy az „edukáció kulcsfontosságú, és a családias légkör is”. Majd azzal folytatta, hogy a társaság egyik tagja ragaszkodott ahhoz, hogy ezekről nem szabad beszélni egy gyerekkel, „mert ezzel csak felhívjuk a figyelmét a témára, és amúgy a legtöbb, amit tehetünk, hogy jó keresztény iskolába adjuk”.
Mint Hodász írta, el kezdtek vitázni, benne pedig „egy ponton bennem elszakadt valami”.
„Egyik pillanatról a másikra, magamat is meglepve, elkezdtem artikulátlanul üvölteni, felpattantam az asztaltól, és földhöz vágtam az első dolgot, ami a kezembe akadt. Láttam a rettenetet a másik szemében, hogy most nekimegyek és megütöm, de én csak visszazuhantam a helyemre, és percekig megállíthatatlanul zokogtam” – idézte fel a történteket Hodász, majd magyarázatként hozzáfűzte, „ahhoz, hogy megértsük a megrugdosott ajtót, a felborított asztalt, a földhöz vágott üveget, tudnunk kell valamit: a szexuális visszaélés áldozatai nagyon erős, majdnem kezelhetetlen mértékű haragot élnek át, amit viszont a körülmények miatt elfojtanak magukban.
Itt megjegyezte hogy „a harag az élet normális eseteiben utat talál magának” (...) De „abúzus közben azonban az áldozat nagyon gyakran lefagy, tehetetlenséget él meg, képtelen védekezni, képtelen kifejezni, hogy számára ez a helyzet nem oké, és így a benne lévő harag nagyrészt benne is marad”. Hozzátette: „újraéltem azt a múltbeli pillanatot, és annak a gyermeknek a haragja kiszakadt belőlem.”
Végül azt is megjegyezte,
„nem akarom passzivitással vádolni a katolikus egyházat, hiszen tényleg rengeteget tettünk az elmúlt években.
Azt a bizonyos atyát régen elbocsátották a szolgálatból, megelőző intézkedéseket vezettünk be, gyermekvédelmi bizottságot állítottunk fel, a szemináriumi tananyagba beépítettük ezt a témát, képzéseket, konferenciákat tartunk” – sorolta Hodász András.
Az egyház Pető ügyében 2015-ben indított vizsgálatot, ugyanis a férfi ekkor tett olyan hivatalos bejelentést, ami alapján egyáltalán vizsgálatot lehetett indítani. Erre korábban az egyháziak kapacitálták őt, de addig nem tette meg. A bíboros ekkor azonban két héten belül felmentette az érintett papot minden szolgálata alól, és egy hónap múlva, miután az egyházi vizsgálat újabb eseteket tárt fel, megindította az egyházi büntetőeljárást a Vatikán felé. Az eljárás nem a médiában megjelent cikkek miatt indult el. Az egész egyházi eljárás úgy zajlott le egy éven belül, hogy az 1500 oldalas dokumentációt olaszra is le kellett fordítani. Róma pedig elsőként enyhébb büntetést szabott ki, mint amit a magyar fél kért az érintett papra, akit aztán a főegyházmegye újabb Vatikánnak küldött javaslatára laicizáltak. Az azóta elhunyt Snell atya korábban már bocsánatot kért Pető Attilától.
