Mindeközben: a Liberties jelentése szerint a korrupciós botrány árthat az EU jogállamisággal kapcsolatos „erkölcsi tekintélyének”.
Az Európai Parlamentben kirobbant megvesztegetési botrány alááshatja az Unió azon törekvéseit, hogy a nemzeti kormányokat felelősségre vonhassa a jogállamisággal kapcsolatos visszaélésekért – idézte az Európai Polgári Szabadságjogi Unió kijelentését a Politico.
A kedden közzétett jelentés szerint a jogállamiság helyzete az Európai Unióban stagnál, mert
a legtöbb uniós ország „kevés erőfeszítést tett a jogállamisági kérdés megoldására”.
„A kérdés orvoslására irányuló politikai intézkedések hiánya a következő hónapokban még nagyobb problémává válhat a brüsszeli korrupciós botrány következményei miatt” – tették hozzá a jelentésben.
Az EU-nak „meg kell nyernie a közvélemény támogatását a jogállamiság védelme érdekében, különösen akkor, ha ez olyan intézkedéseket jelent, amelyeket a tekintélyelvűek a maguk javára fordíthatnak, mint például az uniós források csökkentését” – áll az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) által kiadott dokumentumban.
Továbbra is a szégyenpadon ül Magyarország és Lengyelország a jelentés szerint
A Liberties arra is kitért a jelentésben, hogy „Magyarország és Lengyelország továbbra is a jogállamiság legsúlyosabb megsértője az Unióban”. A dokumentumban úgy fogalmaztak, hogy a varsói és a budapesti kormány „még mindig egy sor olyan intézkedést hajt végre, amelyek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése és a jövőbeni választásokon való győzelem biztosítása”.
A Liberties felidézte azt is, hogy a magyar miniszterelnök többször is kijelentette:
„Brüsszel tele van korrupcióval.”
Mindemellett Magyarország kapcsán „mélykorrupciót” emleget, „bár az Orbán-kormány tett néhány felszínes lépést az uniós források lehívása érdekében” – jegyezték meg a dokumentumban.
A Politico cikkéből az is kiderült, hogy a lengyelek esetében pedig többek között azt kifogásolják, hogy a lengyel törvényhozók nemrég új törvényeket fogadtak el annak érdekében, hogy az ország legfelsőbb közigazgatási bírósága új hatásköröket kapjon a bírák fegyelmi ügyeinek elbírálására.
A Liberties utóbbi reform jelentőségét lekicsinyelte, mivel úgy gondolják, hogy „a Lengyelországgal a helyreállítási alapokért cserébe tárgyalt reformok csak szerény javulást eredményeznének, amelyek nem szabadítják fel a bírákat a politikai ellenőrzés alól”.
(Mandiner)
