Interjút adott a Demokratának Lánczi Tamás.
„Ebben az immunhiányos állapotban érte a 2015-ös migrációs krízis, majd a Covid-járvány…
A migrációs krízisről ma már tudjuk, hogy részben mesterségesen gerjesztett folyamat volt. A Coviddal már egy eleve legyengült kontinens nézett szembe, a járványt kísérő káros és rosszul meghozott uniós intézkedések pedig talán több kárt okoztak, mint maga a vírus. Mindez újabb adóssághegyekhez vezetett, és demográfiai telet hozott. Ez utóbbiról ugyan nem szoktunk beszélni, de a meg nem született gyerekek révén Európa több életet veszített, mint ahányat a védelmi intézkedések megmentettek. A járvány alatt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Unió nem ura a saját nyilvánosságának.
Ez mit jelent?
Kiderült, hogy a Coviddal kapcsolatos információk, a kérdésfeltevések és az azokra adott válaszok szerkesztésére korlátozott befolyása volt az európai kormányzatoknak és magának az Európai Uniónak is. Sokszor már a kérdésért is letiltás járt a közösségi oldalakon. Például hogy Kínából származik-e a vírus, vagy máshonnan? Mesterségesen előállított kórokozóról beszélünk-e, vagy természetes úton mutálódott változatról? Ami az egyik héten tabu volt, a következőn legitim téma lehetett. Az is furcsa, hogy az orosz–ukrán háború után a Covid lényegében eltűnt a nyilvánosságból. Európa teljes egészében elveszítette a kontrollt az információk fölött, sőt egyértelmű, hogy az uniós tagországoknak Magyarország kivételével nincs önálló politikája a háború és béke kérdésében sem. Érdemes felidézni, mit mondott Carl Schmitt konzervatív német filozófus. Szerinte az tekinthető szuverénnek, aki a rendkívüli állapot kérdésében dönt. Európa nem dönt. Európa nem szuverén.
A teljes interjú itt olvasható.
