A jobboldali parlamenti pártok és parlamenten kívüli mozgalmak tömeges tüntetést tartottak a szerb fővárosban a koszovói rendezésre vonatkozó európai-amerikai javaslat ellen - jelentette a RIA Novosztyi.
🇷🇸 Belgrád
— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) March 18, 2023
Tízezrek vonultak a szerb fővárosban Koszovóért, illetve a NATO ellen pic.twitter.com/5ohaiwEXem
Március 17-e Szerbiában a koszovói és metóhiai szerb lakosság ellen 2004 márciusában elkövetett pogromok áldozatainak emléknapja. Aleksandar Vučić szerb elnök március 18-án, szombaton az észak-macedóniai Ohrid városában tárgyalásokat folytat Albin Kurti, az önhatalmúlag kikiáltott Koszovó miniszterelnökével, amelyen részt vesz Josef Borrell, az EU diplomáciai vezetője és Miroslav Lajcak, Belgrád-Pristina párbeszédért felelős különleges képviselője is. A megbeszélés témája a koszovói rendezésre vonatkozó európai-amerikai javaslat megvalósításának terve lesz.
Belgrádban a jobboldali ellenzéki pártok péntek este tömegtüntetést tartottak. Ezt a Dveri, a Zavetniki, a Szerbiai Új Demokrata Párt (DSS) és a Szerb Királyság Megújulásáért Mozgalom (PIKS) szervezte. Boško Obradović, a Dveri vezetője előző nap azt mondta, hogy a tüntetők előrehozott parlamenti és elnökválasztást követelnek.
🇷🇸☦️ Massive ant-government protests in Belgrade, Serbia.
— Nixin Wolf (@NixinWolf) March 17, 2023
Hundreds of thousands of Serbian citizens remind their quisling government that Kosovo & Metohija are the heart and soul of Serbia. pic.twitter.com/XSPpcoipay
A tüntetők 18.00 óra körül gyülekeztek a belgrádi Szent Száva-templom előtt. Sokan szerb zászlókkal, ikonokkal és ortodox hazafias jelképekkel érkeztek. A menet élén a "Nem a megadásra" feliratú transzparenst vitték. Az oszlop hazafias énekek kíséretében vonult végig a központi utcákon, amíg el nem ért az elnöki adminisztráció épületével szemben lévő II. Miklós Romanov emlékművéhez, ahol több ezer ember gyűlt össze.
A színpadról többek között Milica Đurđević Stamenkovski, a Szerbiai Eskütartók Pártjának vezetője szólt a tömeghez.
"Nem adjuk fel a szentélyeket, nem adjuk fel Koszovót és Metóhiát!" - kiáltotta a 2020-as montenegrói ortodox felvonulások jelszavát.
1999-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg albán szeparatistái és a szerb hadsereg és rendőrség közötti fegyveres összecsapás Jugoszlávia NATO-bombázásához vezetett. 2004 márciusában a koszovói albánok pogromokat tartottak, amelyek a szerbek tömeges elmeneküléséhez vezettek a tartományból, valamint történelmük és kultúrájuk számos emlékművének lerombolásához. A tartományban három napon át tartó zavargásoknak 30 halálos áldozata volt, 950 civil és a nemzetközi biztonsági erők tagja megsebesült, és mintegy 1000 szerb otthon pusztult el. A szerb ortodox egyház szerint 35 templomot és kolostort gyújtottak fel és romboltak le. Ezt követően szerbek tízezrei hagyták el Koszovót és Metóhiát, és csak kevesen tértek vissza.
A Koszovóban maradt 100 ezer szerb a tartomány északi részén, valamint néhány enklávéban a tartomány központjában és délen telepedett le. 2008. február 17-én a koszovói albán struktúrák Pristinában egyoldalúan kikiáltották függetlenségüket Szerbiától. Az önjelölt köztársaságot nem ismeri el Szerbia, Oroszország, Kína, Irán, Spanyolország, Görögország és számos más állam. 2011-ben az Európai Unió nyomására a szerb hatóságok tárgyalásokat kezdtek a koszovói albán közigazgatással Pristinában.
