Borrell szerint az EU-nak ki kell alakítania a saját, független álláspontját Kínával kapcsolatban, és arra kell törekednie, hogy lehetőleg elkerülje a Washington-Peking közti szuperhatalmi harcot.
Josep Borrell a napokban megerősítette: hamarosan hivatalos látogatást tesz Kínába, hogy megvitassák többek között Oroszország ukrajnai háborúját. A spanyol külügyminiszter konkrét dátumot egyelőre nem közölt az utazással kapcsolatban, írja a mandiner.hu.
„Kína nem lépett át semmilyen határvonalat az oroszországi fegyverszállítást illetően,
és minimálisra akarja csökkenteni annak kockázatát, hogy kapcsolatba kerüljön bármiféle orosz katonai tevékenységgel” – nyilatkozta Borrell több európai médiumnak, köztük az Euractivnek arra a kérdésre, látott-e bármi bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak.
EU-s vezetők Pekingben
Hszi Csin-ping kínai elnök e heti moszkvai útját követően hamarosan több európai ország vezetője is Pekingbe utazik. A jövő héten várhatóan Pedro Sánchez spanyol államfő érkezik majd Kínába, Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen pedig két hét múlva közösen látogat majd el a távol-keleti országba. De Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is kapott már meghívást; mindeközben pedig az Európai Unió a pekingi EU-Kína csúcsra készül, amelyre valószínűleg még a nyár előtt – az EU-USA csúcs után – kerül majd sor.
Hszi Csin-ping háromnapos moszkvai látogatása szerdán befejeződött, a felek a vizitet eredményesnek, politikai ellenfeleik gyümölcstelennek minősítették. A tények: Kína és Oroszország egyezményt írt alá a gazdasági együttműködés, valamint az orosz-kínai stratégiai partnerség megerősítéséről; megállapodást kötött egy új gázvezeték megépítéséről, amely Szibérián és Mongólián keresztül szállít majd orosz földgázt Kínába; egyetértett abban, hogy az ukrajnai konfliktusnak nem szabad egy atomháborúvá eszkalálódnia; veszélyesnek ítélte az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között nemrég megkötött, az atommeghajtású tengeralattjárók telepítéséről szóló Aukus-egyezményt; és fenyegetésnek nevezte a NATO növekvő katonai jelenlétét az ázsiai térségben.
„A kínaiak egyfajta diplomáciai szerepet akarnak betölteni, nem akarnak teljes mértékben kapcsolatba kerülni Moszkva katonai akcióival” – nyilatkozta Borrell, majd hozzátette:
„Peking érdeke segítőként, nem pedig közvetítőként megjelenni az orosz-ukrán konfliktusban”.
Februárban Kína kiadott egy tizenkét pontból álló dokumentumot, amelyben sürgős béketárgyalásokra és a háború „politikai rendezésére” szólított fel. Ezt Moszkva pozitívan fogadta.
Borrell kijelentette: megértette, hogy Kína nem hajlandó egyik oldalra sem állni, és „Peking minimalizálni akarja annak kockázatát, hogy bárminemű kapcsolatba kerüljön orosz katonai tevékenységekkel”. Hozzátette: „A kínaiak nagyon kényelmetlenül érzik magukat attól, ami történik. Úgy tűnik, ennek a korlátlan barátságnak is vannak határai.”
Borrell kifejtette azt is, hogy „Peking partnersége Moszkvával csupán diplomáciai és gazdasági jellegű, soha nem alakítottak ki katonai szövetséget.”
Borrell szerint az EU-nak ki kell alakítania a saját, független álláspontját Kínával kapcsolatban, és arra kell törekednie, hogy lehetőleg elkerülje a Washington-Peking közti szuperhatalmi harcot.
